VII. Magyar Öntözéstechnikai Konferenciára és Kiállítás
búvárszivattyúk, optimális növényfejlődéshez igazított okos öntözésvezérlés, PVC-U és PE nyomócsőrendszerek, kutak engedélyeztetése, hatékony munkavégzés kérdései, öntözésfejlesztés.
Helyszín: Szigetszentmiklós Gastland M0 Hotel, Étterem & Konferenciaközpont
Időpont:2019.02.07 (09:00-18:00)
A Magyar Öntözési Egyesület (MÖE) immáron hetedik alkalommal rendezte meg éves konferenciáját, amelyen 13 kiállító (Aquarex '96 Kft., Grundfos South East Europe Kft., Hidroszer Kft., Meltrade Kft., Metra Kft., Plantor Kft., Poliext Csövek Kft., Protfilt Kft., Summa-Trade Kft., Technoconsult Kft., T-Markt Kft., Tó és Öntözés Kft., Vörsas Kft.) és több mint 160 szakember, valamint öntözés iránt érdeklődő vett részt. Az idei konferenciára promótálási lehetőséget biztosítottunk az idén indult Mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki-, illetve a hasonló nevű szakirányú továbbképzési szakot (szakmérnöki képzést) indító három intézménynek (négy karnak), akik a képzést idén februárban indították. A konferenciát Bíróné Dr. Oncsik Mária, az egyesület elnökasszonya nyitotta meg:
"Az öntözés ügye a középpontba került, ami az elmúlt 28 évben nem volt jellemző, s ennek fő oka a rendszerváltás után átalakuló mezőgazdasági struktúra. A kormány döntött arról, hogy 2024-ig 34,8 milliárd forint többletforrást nyújt a vízügynek az öntözési infrastruktúra működtetésére, illetve 2030-ig évente 17 milliárd forint jut az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére. 2019 első felében a Nemzeti Öntözési Központ (NÖK) a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) égisze alatt kezdi meg működését. Emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket. Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély pedig az eddigi 5 év helyett 20 évre is kiadható. Ismeretes, az országban az öntözött területek a százezer hektárt sem érik el, viszont a plusz forrásnak köszönhetően mintegy 200 ezer hektárra lehet növelni a területnagyságot már az első 5 évben. Az öntözésfejlesztéshez kapcsolódóan kormányzati döntés született arról is, hogy precíziós öntöző mintagazdaság és oktató központ létesül Szarvason az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (NAIK ÖVKI) és a Szent István Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományi Kar (SZIE AGK) közreműködésével. Reméljük, hogy Szarvas visszakapja régi rangját, amit az öntözéses gazdálkodás és mezőgazdasági vízgazdálkodás területén korábban kivívott magának."
A nyitóbeszéd után Hordós László Gergely, Suma-Trade Kft. ügyvezető, a konferencia moderátoraként üdvözölte a résztvevőket és bemutatta a konferencia első előadóját, Szabó Csabát, a Grundfos South East Europe Kft. műszaki vezetőjét.
Szabó úr előadásában objektíven nyújtott segítséget a búvárszivattyúk kiválasztásában, beépítésében annak érdekében, hogy hibamentes tartós üzemeltetés biztosítható legyen a végfelhasználóknak. A búvárszivattyú meghibásodásának fő okaival (Motor leégéséhez vezet: -szivattyú túlterhelés, -nem megfelelő hűtés, -frekvenciaváltó, -helytelen kábelméretezés és kábelsérülés; Szivattyú hidraulikai sérüléshez vezet: -homok, -szárazonfutás) indított. Majd a szívóképesség és a nettó pozitív szívómagasság (NPSH) közötti összefüggést mutatta be (kavitáció). A búvárszivattyú beépítés körülményei során megindokolta milyen esetekben ajánlott szívó-köpenycsövet beépíteni. A búvárszivattyúk indítási módjainál a direkt- (névleges fordulatszámra gyorsulás 0,06 mp; 45 kW-ig), a csillag-delta-(Y/D) (45 kW-nál >) és a lágyindítási módokat ismertette. Majd a búvárszivattyúk frekvenciaváltós üzemét, a frekvenciaváltók kiválasztását, a kimeneti szűrők szerepét, a kábelméretezést, a motorvédelem és a szárazonfutás elleni védelem kialakítását fejtette ki. Szabó úr színvonalas előadása jó alaphangot adott a konferenciának!
Dr. Tóth Csaba, a T-Markt Kereskedőház Kft. alapítója egy füves teniszpálya okos öntözésvezérlését mutatta be. A teniszpálya fű rendkívül speciális, mivel a teniszhez 3-8 mm-re szükséges vágni és taposás ellenállónak kell lennie. A pálya vízpótló-, hűtő- és párásító öntözést igényel, melynek megállapítása az okos érzékelők feladata. Az előadásban az automata öntözéshez beépített talajnedvesség mérőkről (Acclima TDR 315L), a távadóról (ML 217 ADS GPRS) valamint a felhő alapú szerverről és a vizualizációs szoftver összehangolásáról hallhattunk. Tóth úr egy Doppler-jelenségen alapuló kompakt mérőműszer működési tapasztalatairól is beszámolt, amely csapadék mennyiséget és fajtát, hőmérsékletet, páratartalmat, légmozgást (szélsebesség, szélirány), sugárzást és légnyomást mér. A teljes öntözésvezérlő rendszer felépítése a szenzorokból, a távadóból, felhőszerverből és a vizualizációs szoftverből áll. Az evapotranspiráció (ET) számításáról, és az ezekre épülő ET alapú vezérlők, kombinált vezérlők (ET és talajnedvesség; múltbéli adatok; jövőbeli előrejelzések) használatáról és a szórási egyenletesség mérésről, a vezérlők határértékeinek meghatározásáról is részletes tájékoztatást kaptunk. Az előadótól a rendszer újító jellege miatt, a jövőben kíváncsian várjuk az üzemeltetési és fenntartási tapasztalatokat!
„A PVC-U és PE nyomócsőrendszerek alkalmazási lehetőségei az öntöző rendszerekben” c. előadást a Pipelife Hungária Kft. kollégája, Kiss Emese közmű termék menedzser, mérnök tanácsadó mutatta be. Az előadás elején a hazai ivóvízellátórendszerben használat csövek részarányáról hallhattunk, amely a műanyag csövek esetében 49 % (29% PVC-U és 20% PE). A műanyag csövek a ’70-es évektől kezdődően kezdték kiszorítani az azbesztcement (AC) csöveket. Ezután a polietilén (PE), a poli(vinil-klorid) (PVC-U) és a polipropilén (PP) hőre lágyuló műanyagok általános jellemzőinek bemutatásával folytatódott az előadás. Megtudtuk, hogy az MSZ EN 12201 és az MSZ EN ISO 1452 nyomócső szabványok vonatkoznak a PE és a PVC-U csövekre. Az MRS-szám az anyag legkisebb elvárt szilárdságát jelöli, ebből a „c” biztonsági tényezővel képezik a tervezési szilárdságot, amely meghatározza a termék falvastagságát. Felhívta a figyelmet, hogy a megengedett üzemi nyomás számításánál a hőmérsékleti tényezőt is figyelembe kell venni. Az előadás további részében PE csőkötésekről, elektrofúziós hegesztésről, kivitelezési alapszabályokról, ovalitásról, hőtágulásról, tokos kötésről, hajlíthatóságról, erőtani méretezésről, hidraulikai méretezésről és dréncsövekről volt szó. A témáról Kiss Emese minden részletre kitérő előadást tartott!
A kutak engedélyeztetésének és nyilvántartásának aktuális helyzetéről Cifka Gábor Plantor Kft. projekt menedzsertől hallhattunk előadást. A 2018. évi CXXI. törvény egyes belügyi tárgyú, és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló jogszabály szerint 2019. december 31-i dátumra módosult a kutak legalizálásának határideje. A becslések szerint az elmúlt években a kutak 90%-át jogellenesen létesítették. Cifka úr kitért arra is, hogy különböző kritériumoknak (a talajvíz felszíntől való távolsága, vízminőség, talajtípus) megfelelés alapján az ország mely területein lehet talajvízkutat létesíteni. Minden kút vízjogi engedély köteles. Az engedélyezés menete szerint először a jegyzőhöz, ezután, ha bizonyos feltételeknek (pl. 500 m3/év alatti) nem felelünk meg, akkor a vízügyi hatósághoz kell fordulni. A beadott engedélykérelemre a hatóság vagy a jegyző kiadja a fennmaradási engedélyt vagy elutasító végzést hoz. Ezután két lehetőségünk van, vagy fellebbezzük a döntést (II. fokú hatóság) vagy elfogadjuk és új eljárást indítunk a kút megszüntetésére. Az előadó a jelenlegi problémákra szintén kitért. Nagyon sokan nem jelentik be a kútjukat, amelyről nincs adat. A jegyzői hatáskörben hozott döntéseknél tapasztalható, hogy ahány jegyző, annyi vélemény (jogértelmezési káosz). Megrendelői oldalról sokan az utolsó pillanatban lépnek. A növekvő igényekből (öntözés, olcsóbb közmű, stb.) következik a növekvő vízigény, amely túlhasználathoz és érdekütközésekhez vezet. A kútfúrók túlterheltek, ami miatt drágul a folyamat és a szakavatatlan kútfúrások növekednek. A határidő hosszabbítás után új jogi szabályozásra várunk (bizonytalanság). Az előadás összefoglalójában Cifka úr azt tanácsolta, hogy minden kutat engedélyeztessünk, aminek nincs engedélye. Illeték és bírság mentes a fennmaradási engedélyezés 2020. december 31-ig. Viszont ne hagyjuk az utolsó pillanatra. Jó tanácsként a következőket fogalmazta meg: „A vízgazdálkodás közösségi tevékenység – sem a víz, sem a beavatkozások hatásai nem állnak meg a telekhatárnál – ezért minden esetben elengedhetetlen az egyeztetés és a közös célok megtalálása a vízügyi szervezetekkel és a hatóságokkal! A Hatóság nem ellenség, még ha sokan ezt is gondolják! Az egyenes út minden esetben rövidebb és olcsóbb is! A víz érték – mind mennyiségében mind minőségében – így bánjunk is úgy vele!”
Hordós László Gergely, Suma-Trade Kft. ügyvezető a „Hogyan tegyük hatékonnyá a munkánkat, kérdések és válaszok a munkaerőhiány megoldására és a munkavégzés gyorsítására” címmel tartott előadást. Az öntöző építők mindennapi kihívásaira (nehéz fizikai munka; időjárásnak kitett kivitelezés; erős szezonalitás; térben távol elhelyezkedő munkaterületek; változékony munkaerő szükséglet; megrendelői nyomásgyakorlás; karbantartási/javítási feladatok; az áfa fizetés fájdalma az ügyfeleknek; emelkedő munkaerő, üzemanyag és rezsiköltségek) hívta fel a vállalkozók és dolgozók figyelmét. Megfontolandó példákat hozott a mindennapi munkavégzés hatékonyabbá tételére. Az olyan fontos magától értődő dolgok (mint például tervezzük meg a napunkat; minimalizáljuk a felesleges kiadásokat; olyan munkát vállaljunk el, amelyet ésszerű határidő alatt befejezünk; hagyjunk fel a veszteséges tevékenységeinkkel) mellett úgy tartja, hogy az idő és közlekedés tudatos tervezése sikerre viheti a vállalkozásainkat. A WLTP (Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicles Test Procedure jelentése: kis tömegű járművek nemzetközi teszteljárása) ciklus szerint a közlekedés átlagsebessége 47 km/óra, ami Budapesten 12,8-20,3 km/órára csökken. Számításai szerint akár 42-53 munkanapot tölt egy átlagos telepítő a volán mögött. Ha ennek csak a 10%-át sikerül tudatos tervezéssel megtakarítani, az már egy teljes munkahetet jelent! Az utazás optimalizálására a Waze és a Google Térkép útvonaltervező alkalmazásait ajánlotta, még abban az esetben is, ha ismerjük az úticélunkhoz vezető legrövidebb utat. A forgalom követésére alkalmatlan navigációk ideje már a múlt, ezeket érdemes lecserélni. A holtidők maximális kihasználásához a járművet úgy alakítsuk ki, hogy az a második irodánk legyen. Ehhez mindenképpen stabil mobilnetet, hordozható Wifi routert, az autóban 2 db USB töltőt, laptopot, és a töltéshez egy 12 V/230 V-os inverter beszerzését tanácsolta. Számos irodai- (Google Gmail, Drive, Naptár, Címtár, Office programcsomag, PDF konverter stb.) és tervező programot (pl. Pro Contractor) már akár mobil alkalmazásként tudunk használni. A pénzügyeinket online érdemes intézzük, mivel használatuk olcsóbb, gyorsabb, mint a papíralapú. Az online számlázás teljesen kiváltja a számlatömböt, és ingyenesen használhatjuk, valamint bankkártyás fizetés is lehetséges. A földmunka az öntözőrendszer építés időigényes munkaművelete, amit különböző árokásók használatával a legtöbb esetben minimalizálhatunk. A kéziszerszámok esetén a keskeny minőségi ásók használatára hívta fel a figyelmet, amelyekkel sokkal könnyebben és szebben lehet dolgozni. Esőnapokon érdemes időt szánni munkaeszközeink karbantartására. Célszerű olyan kerteket építeni, amelyet távfelügyeleti rendszerekkel látunk el. Ezekkel nagyon sok időt és energiát spórolhatunk meg, mivel a telefonos segítség sokszor nem elég, és az utazási idő hosszú (1-2 óra), de jó távfelügyelettel, ahol ott létünk nélkül tudjuk ellenőrizni (pl. jeladós vízóra, internetes vezérlő) az öntözés üzemképességét, akár 10 perc alatt megoldhatjuk a gondot. A kompresszorozás az öntözősöknek talán a leginkább megtérülő pénzforrási lehetőséget jelent, viszont ősszel a nappalok rövidülése, és a rossz időjárás mind csökkenti a hasznos munkaidőt. Ezért érdemes praktikus megoldásokkal rövidíteni a felszerelés és leszerelés idejét. Ehhez ajánlott a kompresszort a járműben hagyni, és csak a kompresszor csövet és hosszabbítót odavinni a rendszerhez. A vonzáskörzetünktől távol eső kertekben, vagy/és ahol a kompresszorozás macerás, építsünk be drén szelepeket. A megfelelő szerelvényezés időt takarít meg. Ezért átlátható terveket készítsünk, amelyeket ismétlődően alkalmazzunk. Ez hasznos a javításoknál, egyszerűbb a pótalkatrész készletezése, és munkaműveleteket az új kollégák is könnyen elsajátíthatják. Az előadó saját eladási statisztikája alapján egy átlagos kerti öntözőrendszer kivitelezésére hozott példát, amelyhez a vállalkozás különböző költségtételeit is levezette. Hordós úr gondolatébresztő előadása sokak figyelmét keltette fel!
Dr. Tóth Árpád, Aquarex Kft. vezetője „Az öntözés fejlesztésének műszaki, agronómiai lehetősége és iránya Magyarországon” című előadását hallhattuk. Az öntözési stratégia eddig nyilvánosságra került anyagát foglalta össze az előadó. A stratégia céljaiként gazdasági (jövedelem termelés), nemzetgazdasági stratégiai (hazai élelmiszerellátás biztosítása) és természetvédelmi (művelésre kevésbé alkalmas területek átadása a természetvédelemnek) elemeket sorolt fel. A célok elérését két feltételhez kötötte, vagyis nem járhatnak az ökopotenciál romlásával és nem lehet irracionálisan drága. Két fogalmat pontosított, amely szerinte sokak számára nem világos. A „locsolás” során a termelés a szárazgazdálkodás gyakorlatán alapszik. A víz pótlása csak extrém körülmények között valósul meg. A cél ebben az esetben a termésmentés. Az „öntözés” során viszont, a vízpótlás a növénytermesztési technológia szerves része, és valamennyi elem ehhez igazodik (talajművelés, fajta, hibrid, tőszám, tápanyagutánpótlás, stb.). A cél a nyereség maximalizálása. Az öntözés mellett szól, hogy az éghajlatváltozástól függetlenül kb. 250 mm víz hiányzik a hazai termőhelyek maximális szervesanyag termeléséhez. Véleménye szerint: „A magyarországi vízgazdálkodási beavatkozások nem befolyásolják a vízhiányos területek ellátottságát. Az adott helyen kell víz-, szennyvíztisztító telepet, víztározót építeni. Hazánk nagy folyói magas hegységekben erednek, vízhozamcsökkenésre nem kell számítanunk…” „Magyarország elhelyezkedése egyedi, ezt kell kihasználnunk. Konfliktus a „sok” vagy szennyezett vízből adódik. Amennyiben minden négyzetmétert beöntöznénk a PET (potenciális evapotranspiráció) értékére, úgy kb. 80 km3 vízre lenne szükségünk. Évi 88 km3 vizet így is el kellene vezetni az országból.” A 100 ezer ha szántó bevonása az öntözésbe körülbelül 0,3 km3 vízfelhasználást jelentene, amely az éves vízmérlegben nem meghatározó. A talaj szempontjából kb. 800 ezer ha szántó minősül bevonhatónak esőszerű öntözéssel. Mikroöntözés esetén szinte nincs talajkorlát. A víz rendelkezésre állása már sajnos nem bizonyul ilyen kedvezőnek. Ezután összefoglalta a termőhelyi adottságokat. Hazánkban az éves átlagos csapadék mennyisége kb. 550 mm. A PET értéke 800 mm évente. Amennyiben a termőhely adottságait ki akarjuk használni, akkor 250 mm vizet kell kijuttatni. Ez 400 l-es transzspirációs együtthatóval számítva 6250 kg szárazanyagot jelent hektáronként. Ennek előállítása csak öntözéssel lehetséges. Az előadásban hallhattunk a vízkutak hazai helyzetéről. A felszín alatti vízkészlet használatára az elmúlt években sok tervezetet láthattunk. A kút mélységére vonatkozó szabályzás helyett a kút talpmélységét kellene meghatározni. Maximális talpmélység a már nem mozgó víz szintje, ez kb. 67 mBf lehetne (a vaskapui Duna víztározó szintje, Baja 102 mBf, Nyírgelse 183 mBf). Magánszemélyek évi 500 m3-t meg nem haladó vízkivételét továbbra sem kellene nyilvántartani. Az EU vízkeretirányelvben foglaltak alapján jelentős társadalmi érdek miatt el lehet térni a célkitűzéstől vizek jó (minőségi és mennyiségi) állapotától. Ezek az élelmiszertermelés a foglalkoztatottság és a vidék lakosságmegtartó képessége. Az előadó a továbbiakban mindezek kiszolgálásának eszközeit (pl. felületi-, esőszerű-, mikroöntözés) és a hazai öntözési gyakorlat sajátosságait fejtette ki. Előadása végén az Öntözésfejlesztési Stratégiához megfogalmazott vitaanyagára hívta fel a figyelmet, amely a „www.ontozesmuzeum.hu/Médiatár/Cikk, dolgozat” c. honlapon olvasható. Minden érintettet arra kért, hogy foglaljon álláspontot a témával kapcsolatban. Az előadótól részletes összefoglalót hallhattunk.
A Magyar Öntözési Egyesület alapító okiratba foglalt egyik fontos feladata „Az öntözésben résztvevők szakma összhangjának megteremtése. A szakterületen kiemelkedő munkateljesítmény, a meghatározó és kiemelkedő tudományos munkásság különös elismerése.” A MÖE céljához hűen valamennyi hazai felsőoktatási intézményben meghirdette az „Öntözési Különdíj” c. pályázatát 2018. évben is, amelynek nyertesei a konferencián vehették át az oklevelüket és tárgyi jutalmaikat. Idén ketten kapták meg az Öntözési Különdíjat. Grasics Péter „Zöldhomlokzatok öntözése” című szakdolgozata és Bégányi Imre „Spray és rotator szórófejek kijuttatási egyenletességének vizsgálata különböző üzemi körülmények között a CATI SPACE Pro programjával” című szakdolgozata került díjazásra. Mindkét pályázó a Szent István Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetben frissen végzett Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnöke.
A VII. konferenciához szakmailag releváns előadások és minőségi termékeket és szolgáltatásokat bemutató kiállítók társultak. Köszönjük a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet (DE-MÉK, VKI), a Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (SZE-MÉK), a Szent István Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet (SZIE-AGK) és a Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (SZIE-MKK) képviselőinek, hogy elfogadták meghívásunkat és tájékoztatást adtak képzéseikről. A konferencia szervezésben és lebonyolításban nyújtott segítségükért külön köszönet illeti a MÖE aktív tagjait, valamint az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetet (NAIK ÖVKI).
A konferencia előadásait és a rendezvényen készült képeket a honlapon tekinthetik meg.
Bíróné Dr. Oncsik Mária
MÖE Elnökasszony
Kerezsi György
MÖE Titkár
