Az ENSZ 47. közgyűlése 1992-ben március 22-ét nyilvánította A VÍZ VILÁGNAPJÁNAKés felhívással fordult a nemezetek kormányaihoz az édesvízkészlet megvédése érdekében.
Víz Világnap – 2014
az előadás rövidített változata
AZ ENSZ 47. közgyűlése 1992-ben március 22-ét nyilvánította A VÍZ VILÁGNAPJÁNAK és felhívással fordult a nemezetek kormányaihoz az édesvízkészlet megvédése érdekében.
Az ENSZ 2010-es közgyűlése 2013-at a Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Évének nyilvánította.
A 2013. évi hazai események közül kiemelkedik az október 8- 11. között megrendezett Budapesti Víz Világtalálkozó mely a legfontosabb vízügyi kérdésekkel foglalkozott.
Budapesti Víz Világtalálkozó fővédnöke Áder János köztársasági elnök szerint „Minden politikusnak az a dolga, hogy felkészüljön a vízhiánnyal kapcsolatos károk mérséklésére, a problémák megoldására.”
Az elmúlt évben számos változás történt a magyar vízgazdálkodásban, amelynek pozitív vagy esetleg negatív hatásait ki-ki a maga szakterületén érzékelheti.
2014. január 1-től ismét önálló intézményrendszerben működik a vízügyi hatóság. Az Önálló feladat- és hatáskörű szervezeti egységként az Országos Főigazgatóságon belül megalakult az Országos Vízügyi Hivatal és valamennyi vízügyi igazgatóságon belül létrejött az I. fokú vízügyi hatóság.
A területi vízgazdálkodást ellátó intézményrendszer jelentős változása, hogy 2014. január 1-től a vízitársulatok által üzemeltetett 28 000 km állami tulajdonú forgalomképes víz és vízilétesítmény vagyonkezelőiként a vízügyi igazgatóságok a központi költségvetésből kötelesek ezeket a műveket üzemeltetni a meglévő 12-13 ezer km mellett. Az átadás-átvételi eljárásoknál komoly gondot jelent, hogy ezeken a műveken 15 milliárd forint értékű társulati tulajdon épült ki. A területi vízgazdálkodás, különösen a vízkárelhárítás akut problémája, a volt üzemi csatornák önkormányzati tulajdonba adása 1999-ben és azok jelentős részének elhanyagoltsága az önkormányzatok pénztelensége és a termelői összefogás hiánya miatt.
Ivóvízellátás-szennyvízkezelésnél a polgárok részére kedvező változás a közüzemi költségek jelentős csökkentése. Ugyanakkor a víziközmű cégeknél igen jelentős centralizáció eredményeként a 350 vízszolgáltató jó esetben 30-40 cégbe tömörül. A rendszerváltozás előt az 5 regionális vízmű és a fővárosi, valamint a 19 megyei víziközmű vállalat működött.
Az ivóvíz mennyiségénél országosan nincs problémánk, de minőségileg az arzén és a nitrát mentesítés hatalmas feladatot és sok milliárdos kiadást jelent. Az igen költséges arzén mentesítés válthatja ki Schremmer László találmánya, a törekkel történő víztisztítási technológia.
A magyarországi öntözésnek sincsenek jelentős vízkészlet problémái. Hazánkban éves átlagban 114 köbkilométer vízet hoznak be folyóink és 120 köbkilométer hagyja el az országot. Az évi átlagban lehulló 58 köbkilométer csapadékból 52 köbkilométer víz elpárolog. A leginkább aszály sújtotta területeken, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés megyében van elég vízkészlet. Igaz, a Duna-Tisza köze fehér folt. A meglévő felszíni vízkészlet 2-300 ezer ha öntözése az üzemeken belüli fejlesztésekkel elérhető.
A hatályos jogi és közgazdasági szabályozás mellett az öntözésnél jelentkező öbbletköltséget az agrártermékekben nagy többségében nehéz érvényesíteni. Egy köbméter víznek az ára 0 Ft., a víznek a tábla széléig juttatásának költsége 5-15 Ft, de a növényekhez juttatása 80-100 Ft között van. Döntő tehát a táblán belüli vízszétosztás költsége, ennek mérséklésével lehet csak jelentős területi fejlesztésekre gondolni.
A felszín alatti vizek öntözés célú felhasználásnál igen jelentős korlátozás alakult ki, mert a törvény szerint a felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a vizek jó állapotát biztosító követelmények. Karsztvíz és rétegvíz pedig csak mikroöntözés céljából vehető igénybe.
