A növényházak sokféle kialakításúak, felszereltségűek lehetnek. A szántóföldi alagút fóliában a víz és a tápoldat mennyisége adagolható. A nagy légterű növényházakban az fény, a levegő CO₂ tartalma is kontrollálható.

10.1 ábra. Alagútfólia
(Fotó: Tóth Á.)

A korszerű érzékelők, szelepek és a számítógép felhasználásával bonyolult rendszerek építhetők fel. A növény fejlődése során a környezet változásaihoz programozhatjuk a beavatkozásokat. Ennek valamennyi mozzanatát előre definiálhatjuk, a beavatkozások okát és következményeit rögzíthetjük a későbbi elemzésekhez.

A korszerű felépítésű rendszer, PC alapú szoftverrel, lehetőséget ad parancsok kiadására a monitoron keresztül, vagy a beépített algoritmusokon keresztüli automatikus vezérlésre. Ugyancsak változatosan paraméterezhető biztonsági rendszer építhető ki.

Emellett végigkísérhető a teljes rendszer pillanatnyi állapota (pl. a működő szivattyúk, öntözési szakaszok), és rögzíthetők az adatok (pl. a fordulónként és összesen kijuttatott víz mennyisége).
A távoli öntözési szakaszok kábelen vagy rádiójelekkel is vezérelhetők.

Az alkalmazott érzékelők lehetnek a légkör jellemzőit mérők (napsugárzás, a levegő hőmérséklete, CO₂ és relatív páratartalma, a szél sebessége, a csapadék mennyisége), az öntözőrendszer ellenőrzését végző és vezérlését szolgáló jeladók (nyomás-, vízátfolyásmérő, tenzióméterek), a tápanyagutánpótlást vezérlők (kémhatás-, elektromos vezetőképesség-, vízátfolyásmérő).

10.2 ábra. Nagy légterű növényház
(Fotó: Tóth Á.)

Az érzékelők jelei alapján többféle funkció vezérelhető:

• Szivattyútelepek üzemeltetése, öntözési szakaszok indítása és leállítása,  a szűrők visszamosatásának automatizálása.
• Növényházak víz-, tápanyagellátása, klímaszabályozása.

Az intelligens növényházi felügyelet műszaki kiépítése két típusú lehet:

• Egyetlen központi szabályzó egység. Valamennyi input, output adat itt fut keresztül. Előnye: olcsóság.
  Hátránya: nehézkes kiépítés, meghibásodása az egész telep működését érinti.

• Önálló szabályzó egység elhelyezése minden termesztési egységben, melyeket egy PC-ről felügyelhetünk (peer-to-peer, P2P). Csak az adott termesztési egység input, output adatát kezeli.
  Előnye: bármely egység önállóan is képes működni, a szervizelés egyszerűbb, egyszerűbb kiépítés.
  Hátránya: beruházási költsége magas.

10.3 ábra. Növényházi automatika sematikus rajza
(Grafika: Irritec S.p.A.)

10.4 ábra. Növényházi automatika
(Fotó: Tóth Á.)

Napjainkban a nagy értékű kertészeti növények termesztésében a víz, energia és munkaerő hatékony felhasználásának megnőtt a jelentősége. Az intelligens növényházi felügyelet alkalmazásával lehetőség van a különböző adottságok optimális és biztonságos kihasználására. Az intelligens növényházi felügyeleti rendszer számítógépre alapozott, modulárisan használható, így a felhasználó igényei szerint rugalmasan, fokozatosan bővíthető.

Valamennyi információ egyetlen képernyőn jelenik meg, ahol lehetőség van az összes funkció követésére. Az intelligens növényházi felügyelet lehetőséget ad szivattyúk, öntözési szakaszok indítására, meghatározott mennyiségű tápoldat, kemikália kijuttatására, növényházak belső klímájának szabályozására, szűrők automatikus tisztítására.

Az öntözés programozható meghatározott vízmennyiség, vagy eltelt idő alapján.
A jelző és biztonsági rendszer bármely jellemző kritikus értéke esetén működésbe lép.

Az érzékelők által mért adatok, valamint az alkalmazott beavatkozások folyamatosan rögzítésre kerülnek.
Valamennyi adat alkalmas az általánosan ismert táblázat- és adatbázis-kezelő programok általi felhasználásra.
Az adatok telefonvonalon, interneten, GSM kapcsolaton keresztül lehívhatók.

A szünetmentes áramforrás lehetővé teszi a megszakítás nélküli adatgyűjtést és vízáram szabályozást.

10.1 táblázat. Az intelligens növényházi felügyelet lehetséges funkciói

10.2 táblázat. Az intelligens növényházi felügyelet lehetséges érzékelői