Az öntöző elemek vízellátását leginkább föld alá telepített vezetékek biztosítják. Napjainkban itt is széleskörűen terjed a műanyag alapú eszközök használata. A sokféle csővezetékhez különböző csatlakozóidomokat kell használni. Külön feladat a már eltemetett vezeték sérülésének javítása, vagy újabb leágazások készítése utólag.

Csővezetékek

Az alumínium csövek kis súlyúak, könnyen kezelhetőek, felületvédelem nélkül csak a felszínen használhatók, vegyszerek hatására könnyen korrodálódnak.

A gyorskapcsolású acélcsövek széles körben használtak olyan helyeken ahol magas (>8 bar) az üzemelési nyomás. Rozsdásodás ellen külső felületüket minden körülmény között védeni kell, melyre a tűzihorganyzást használják. Hordozható kivitelben átmérőjük 60, 80, 100, 120, 150 mm.

A vízgépészet kialakításánál használnak varratos, vagy varratnélküli „fekete csöveket”, melyeket a szívó-, nyomóoldalon, mélykútszivattyúk kitermelőcsöveként építenek be. Az itt használatos DN, vagy NA megjelölés a cső belső átmérőjére vonatkozik, de nem azonos pontosan ezzel. A DN, NA gyakorlatilag egy jelölő rendszer, mely megmutatja, hogy a csővezeték elemei közül melyek tartoznak egy mérettartományba. DN50 = 2″ = 50,8 mm.

Azonos DN értékű fémcsövek a falvastagság függvényében különböző külső átmérőjűek.

A réz csövek parköntözésben kerülhetnek felhasználásra. Az utólagosan telepített öntözőrendszer esetében gyakoriak az áthidalások különböző építmények felett, melyek réz csővel esztétikusan megoldhatóak. A csőkötéseket lágy forrasztással lehet létrehozni, mely tartós és elkészítése egyszerű.

Az acél, vagy alumínium csövek általánosan használtak felszíni nyomóvezeték kiépítésére, ahol a csőtagok egymáshoz kötését kapcsos csatlakozókkal oldják meg, gumigyűrűt alkalmazva tömítésként. A kötés lehetőséget ad kisszögű irányváltoztatásra, a felszíni egyenetlenségek követésére. A kapcsos csatlakozók mérete gyártónkét változik, hazánkban a Bauer és Mellini változatok az elterjedtek. A szerelvények széles választékban rendelkezésre állnak, így 90°, 45° ív, Y, T elágazók, bővítő- és szűkítőidomok szerezhetők be. A szórófejek leágaztatására előre felrakott menetes csonkok 1/2"-4" méretben, vagy felcsavarozható bilincsek használhatók. A csővezetékek tárolása máglyákban történik úgy, hogy a kapocs anya- (F, female) és apapárja (M, male) egymást követi a sorban és a nagyobb átmérőjű kapcsok túllógnak az alul elhelyezkedő 90°-al elfordított csősoron. Ha a csöveket egy irányba máglyázzuk, akkor soronként legalább három távtartó elhelyezése szükséges úgy, hogy azok egymás fölé kerüljenek. Ezzel elkerülhetjük a csövek deformálódását a tárolás során.

A fémcsövek nyomásvesztesége felületük érdessége miatt nagyobb, mint a műanyag csöveké.

Vegyük figyelembe, hogy a táblázatban feltüntetett átmérők a külső paláston mértek, így a nominális átmérőt a csőfalak levonása után kapjuk meg.

Az AC (aszbeszt-cement) cső régebbi öntözőtelepeken még megtalálható. Könnyen törik, nem bírja a hajlító igénybevételt. Javítása speciális Gibault kötéssel lehetséges.

5.3.1 ábra. Gibault kötés
(Grafika: ismeretlen)

A műanyag vezetékek telepítése napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt. A kereskedelmi átmérőt minden esetben a külső átmérővel (OD) határozzák meg. Pl. a PE 32 cső esetén 32 mm a tolómérővel mérhető külső átmérő. A kötéshez használt idomok esetében is ugyanezt a méretválasztékot alkalmazzák.

A hasznos átmérő számítása a csőfalak vastagságának levonásával történi. Eszerint azonos külső átmérőjű, de különböző nyomásfokozatú, alapanyagú csőben más-más folyadékmennyiség szállítható ugyanazon veszteség mellett.

A PE csövek fa- és fémipari kéziszerszámokkal vághatók, fúrhatók.

Szerelése a felszínen történik, így földalatti beépítés esetén keskeny árok ásása szükséges, melynek alja lehet enyhén hullámos is. Telepítéskor vegyük figyelembe a hőtágulást, ennek mértéke 0,2 mm/m/°C, például 10 °C hőmérsékletemelkedés esetén, 100 m hosszon 20 cm. Ezért a felszínen enyhén kanyargósan fektessük a csövet, vagy betemetéskor a hőmérséklet ne haladja meg a 10 °C-ot. A szerelést követően azonnal tegyük a csövet az árokba és az idomok környékén terheljük meg több helyen földdel. Földbe temetéskor ügyelni kell, hogy kő vagy más éles tárgy ne kerüljön érintkezésbe a csővel.

A csövek ívben is fektethetők, ekkor a minimális hajlítási sugár

Az összefüggésből következik, hogy a magas SDR értékű cső falvastagsága kisebb, ezért alacsonyabb nyomást bír.

A csövek nyomásfokozata (névleges nyomás - PN) az alapanyag és a falvastagság alapján ítélhető meg és 20 C° hőmérsékletre vonatkozik.

A csövek többféle alapanyagból készülhetnek, melyet különböző módon jelölnek.

• A PE csövek alapanyagának szilárdsági jellemzésére az MRS (legkisebb elvárt szilárdság) érték szolgál. A minősítés lehet PE63, PE80, PE100 kategóriába sorolt az alapanyag, a nagyobb szám magasabb szilárdságot, élettartamot jelöl. Ugyanakkor azonos üzemi nyomás esetén magasabb MRS érték esetén vékonyabb csőfal szükséges.
• A polietilén sűrűségét, az alkotó molekulák alakját, így a feldolgozhatóságot jelölik az LD, vagy HD jellel. Az LD polietilén sűrűsége kisebb, a molekulák elágaznak, ezért ez az anyag jobban viseli a nyújtással járó igénybevételeket. A HD polietilén sűrűsége nagyobb, a molekulák egyenes szerkezetűek. Jobb a szilárdsága és magasabb hőmérsékleten is stabil.

A kereskedelmi forgalomban az átmérő mindig külső méretet jelent, melyből ki kell vonnunk a falvastagságot a névleges átmérő megismeréséhez.

5.3.1 táblázat. Különböző átmérőjű, 6 bar nyomásfokozatú PE csövek jellemző adatai

A szállított folyadék hőmérsékletének növekedésével az alkalmazható nyomás csökken.

Üvegházakban, tartósan beépített körülmények között, vagy nagy (> 50 m³/h) mennyiségű víz szállítására PVC anyagú műanyag csöveket használnak. Kémiailag nem áll ellen

- a klórnak,
- bromidnak,
- észtereknek,
- ketonoknak.

A talajba fektetés során az árok alja sík legyen, a csövet homokágyban kell elhelyezni, megfelelő méretű betontámaszokat szükséges a töréspontokon elhelyezni. A csöveket nem szabad ejteni, mert könnyen elpattannak.

A csöveket fedett körülmények közötti használatra tervezik, így az UV sugárzás ellen nem védettek, mely a felület elszíneződésében látható.

Nagy a bemetszési érzékenysége, ezért a csavarmenetek alkalmazását kerülni kell. Hőtágulása 0,08 mm/m/°C, mely 10 °C hőmérsékletemelkedés esetén, 100 m hosszon 8 cm. A PVC térfogattömege 1,4 kg/dm3. Felületi érdesség C=150.

Zárt körülmények közötti telepítés esetén a ragasztásos kötés használata az általános. A szükséges idomok, szerelvények nagy választékban rendelkezésre állnak. PVC cső felhasználásával igényes kialakítású rendszerek építhetők ki gyorsan és egyszerűen.

Üvegházban 10 méteres egyenes szakasz beépítése után be kell iktatni egy csőlírát, vagy irányváltoztatást a hőtágulás kiegyenlítésére.

Kutak béléscsövezéséhez kapható külső-belső menetes végű, általában kék színű, PVC cső is.

Tekintettel a műanyagcsövek alacsony hőmérsékleten tapasztalható ridegségére, 5 °C alatt kerülni kell a csövek mozgatását. Állandó telepítés esetén a csöveket a fagyhatár alá kell helyezni, a minimális földtakarás 0,8 m legyen. 75 mm-nél nagyobb átmérőjű csövek fektetésénél az idomdarabokat, tolózárakat betontámasszal kell stabilizálni.

A rugalmas falú, szövetbetétes PVC tömlő (lay flat) a tűzoltó tömlő helyét veszi át az öntözésben. Előnye a hordozhatóság, olcsóság, egyszerű telepíthetőség, a szántóföldi körülmények jobb tűrése. A tömlő járművel minden védőberendezés nélkül átjárható, ami nem javasolt KPE vagy különösen PVC cső esetén. Az öntözővezetékek csatlakoztatására speciális idomok szükségesek. A tömlők egymáshoz, vagy más csövekhez, szerelvényekhez történő csatlakoztatására szükséges különleges idomok kaphatók.

A csővezetékek csatlakoztatása

A csővezetékeket és szerelvényeiket többféle megoldással csatlakoztathatjuk:

Oldhatatlan kötések

a. Hegesztés.

A vas, alumínium, PE, PP csöveket hegesztéssel is csatlakoztathatjuk. A műanyag csöveket hegeszthetjük saját anyagukból (tompahegesztés), vagy előregyártott idomok segítségével (tokos hegesztés, fűtőszálas fitting).

A műanyagcsövek többféle módon is hegeszthetőek.

A tokos hegesztése során a cső külső átmérőjével egyező belső méretű idomot építünk be a vezetékbe. A cső külső és az idom belső felszínét méretezett, teflon borítású idompárral melegítjük fel a szükséges (kb. 205-230 °C) hőmérsékletre. Használata előnyös tekercsben szállított csövek esetén, mivel azok általában nem körkörös keresztmetszetűek, de a hevítőelemben felveszik a szabályos alakot. Kicsit túlméretes cső esetén is használható 20-110 mm átmérőkben.

A gyakorlatban sűrűn előfordul, hogy a túlhevítés miatt a csőfal legyengül és a két elem egymásba szorításakor a cső vége deformálódik (rózsásodik), csökkentve az átfolyási keresztmetszetet. Különösen gond ez szennyvízvezetékek esetén, ahol a szállított szilárd részecskék itt fennakadnak és eldugítják a csövet.

5.3.2 ábra. Tokos hegesztett toldat karimás kötéssel
(Fotó: Tóth Á.)

Tompahegesztés esetén a csővégek felszínét melegítjük és préseljük egymáshoz. Itt minden esetben befogószerkezet használata szükséges a megfelelő nyomás létrehozásához. A szakszerűen elkészített varrat erősebb a cső falánál. Nehézkesen alkalmazható tekercsben szállított csövek esetén, mert azok végei oválisak. Átmérőkorlát nincs alkalmazásában.

5.3.3 ábra. Tompa hegesztéssel készült csőkötés
(Fotó: Tóth Á.)

A fenti módszerekkel készített kötés szilárd, megbízható, nem bontható, ami szántóföldi alkalmazás esetén megnehezíti a rendszer illetéktelenek általi szétszerelését. Alkalmazásuk nagytömegű, vagy üzemi körülmények között végezhető kötés esetén gazdaságos.

Fűtőszálas (elektrofúziós) hegesztés esetén az idomba épített fűtőszálak (elektrofitting) melegítik fel a csövet a kötés létrehozásához szükséges hőmérsékletre. A kötés kialakítása egyszerű, de speciális hegesztőgépet igényel. A kereskedelmi forgalomban kapható csövekhez rendelkezésre állnak a megfelelő átmérőjű idomok. Ez a módszer előnyösen használható javítások, utólagos leágazások készítése esetén, mikor kicsi a munkaárok mérete. A tokos hegesztés során tapasztalható „rózsásodás” elkerülésére napjainkban a víz-, és szennyvíz hálózatokban terjedőben levő módszer. A kötőelemek ára miatt a legdrágább építési megoldás.

5.3.4 ábra. Fűtőszálas hegesztés (elektrofitting) alkalmazása cső toldásához
(Fotó: Tóth Á.)

b. Forrasztás.

Vas, rézcsöveknél alkalmazható módszer. A lágyforrasztás ón forraszanyaggal, elektromos hőlégfúvót, vagy PB gázlángot használva melegítéshez, könnyen elvégezhető.

c. Ragasztás.

A PVC csövek kötésénél használt módszer. A sima végű csövek toldása ragasztással történhet, a ragasztószer neve: Tangit, Vinilfix. Ragasztás előtt a felületet gondosan zsírtalanítsuk, tisztítsuk meg denaturált szesszel átitatott törlőkendővel. A csővéget az idomba csúszás hosszáig egyenletesen kenjük be a ragasztóval, majd ütközésig toljuk egybe a két elemet. Betoláskor az esetleges szennyeződés, sorja kitolhatja a ragasztó anyagát, ezért 90 fokkal mozdítsuk el a két elemet tengelyük körül. A megbízható kötés jele, ha a ragasztó körben kitüremkedik a két idom között. A kitüremkedett ragasztót az idom peremél körben töröljük le. Ezt követően a kötést csavarásnak, nagyobb mechanikai igénybevételnek 30 percig nem szabad kitenni. A nyomáspróba 20 °C-on 8 óra elteltével végezhető el.

2. Oldható kötések

a. Menet

A menetek közé tömítőanyagot kell elhelyezni a vízzárás eléréséhez. Fém csövek esetén jól ismert a kenderkócos tömítés. A könnyebb összehajtáshoz alkalmazzák a faggyút a kender felszínén. Ez egyben tartja az elemi szálakat, tartósítja a kender anyagát. A meneteket érdemes tengelyirányba „meghúzni“ fémfűrészlappal, mert az így keletkező bordák megakadályozzák a kender elfordulását.

Műanyag idomokhoz nem alkalmas a kender, mert roncsolja a meneteket, duzzadása szétszakíthatja az idomot. Műanyag kötőelemekhez teflonszalagot használjunk tömítésnek. Kis súrlódás miatt a meneteket könnyen teljes hosszúkig behajthatjuk, ez azonban BSPT, kúpos meneteknél könnyen az idom szakadásához vezethet. Nagyobb átmérőknél célszerű a meneteket Gumiám pasztával feltölteni és erre tekerni a teflon szalagot.

Műanyag- és fémcsövek menetes csatlakozása esetén a fém cső legyen a belsőmenetes, ebbe hajtsuk be a műanyag idomot. Ezzel elkerülhetjük a műanyag idom széthasadását.

A menetes kötés nagy hátránya, hogy alkalmazása cső-, szerelvény hosszúság változással jár, melynek mértéke sok esetben nem számítható pontosan.

Metrikus menet. A csavarok egyik általánosan használt menetezése. Mértékegysége milliméter (mm). A csavarok feje alá használjunk lapos, a csavaranyák alá rúgós alátétet. A csavarok hajtását a fej forgatásával végezzük.

BSP menet. Angol menettípus, általánosan használt az épületgépészetben Európában. Mértékegysége a coll (").
Amennyiben a menetek átmérője növekszik, a menet kúpos, úgy ez BSPT jelű.

NPT menet. Az USA-ban használatos menettípus. A parköntözésben véletlenül bekerülhet ilyen menetezés, hazai forgalomban nem kapható ilyen kötőelem. A menetek mindig kúposak (T, tapered). A ½” és ¾” NPT menet megegyezik a BSP mérettel.

ACME menet. Az USA-ban használt trapéz menettípus. Nagyobb keresztmetszetek esetén használt, egy száron lehet 2, 4 menetkezdés is. Egyes golf szórófejek esetén választható kötésopció. Az európai szereléshez kapható ACME-BSP átmeneti idom.

b. Perem (karima)

A karimákat mindig párban használjuk. A lapos karima belső furatába helyezzük a csövet és ott valamilyen módszerrel (hegesztés, menet, ragasztás) rögzítjük. A peremek közé tömítőlapot kell beépíteni. Gumilap esetén a szövetbetétes jobban ellenáll a nyomásnak.

A világon többféle szabvány alapján gyártják őket, melyek egymással nem csereszabatosak, így mindig meg kell győződni az alkalmazott típus méreteiről. A méret megadása Európában a DN (diameter nominal), hazánkban NA (nominális átmérő) szám, a nyomásfokozat a PN (pressure nominal) szám alapján történik.

Különböző nyomásfokozatban gyártják őket, ez a lapvastagságon túl az összefogó csavarok számának, átmérőjének növekedésével is jár. Az eltérő nyomásfokozatú elemek egymással nem mindig párosíthatók. A PN6 nem csatlakoztatható a PN16 idomhoz. Egyes szivattyúk szívóoldala PN6, míg a nyomóoldal PN16 peremmel gyártott, ami megnehezíti az építő dolgát, ha nem mellékelnek megfelelő ellenkarimákat a szivattyúhoz. Minden esetben rá kell kérdezni, hogy az ellenkarimák tartozékai-e a szivattyúnak, vagy külön kell megrendelni azokat.

Előnye a kötésnek, hogy a peremek közé különféle szerelvényeket építhetünk be, melyek kis helyet foglalnak el és könnyen cserélhetők (pillangó-, visszacsapó szelep).

Többféle karima kialakítás van:

A hegtoldatos karima egyik oldalán kiemelkedés van, mely megkönnyíti a cső rögzítését hegesztő varrattal.
A menetes karima belsejébe rögzíthetjük a szintén menetes csővéget.
A laza karima egy fix perem mögé helyezett újabb karima, mely lehetővé teszi a csavarfuratok könnyebb illesztését. Főleg vas-műanyag átmenetek között alkalmazzák.
A vakkarima egy csavarfuratokkal ellátott lap, melynek feladata a csővég lezárása.

5.3.5 ábra. PN6 és PN16 karimák méretei
(Grafika: Aquarex '96 Kft.)

c. Victualic

Előnyös tulajdonsága, hogy kismértékű szögeltérést megenged a csatlakoztatott elemek között és könnyű a szerelése. A két speciális csővégre félkör alakú pántokkal szorítjuk össze a tömítő elemeket.

5.3.6 ábra. Victualic kötés
(Fotó: Tóth Á.)

d. Hollanderes kötés

Egyesíti a peremes és a menetes kötések előnyeit. A perem mögött forgó anya könnyen létrehozható, erős kötést biztosít a másik csővégen kiképzett menettel. A két vég között lapos tömítés, vagy O gyűrű adja a vízzárást. Használata akkor előnyös, ha valamely elemet a jövőben várhatóan ki kell cserélni a rendszerből, vagy nem lehetséges a csőhosszúság változása a szerelés során. A hollanderes csapot úgy építsünk be, hogy a víz útját zárhassuk szereléskor.

e. Tokos csőcsatlakozás

PVC nyomó- és lefolyócsövek csatlakoztatására gyakran használt kötéstípus. A tömítést egy gumigyűrű biztosítja, melyet a víz nyomása présel a tokba, így a víz energiája biztosítja a tökéletes zárást.

A nagy átmérőjű vízszállító KM PVC nyomócsöveket általában tokos kötéssel csatlakoztatják egymáshoz és öntöttvas idomokat használnak a szelepek, leágazások beépítéséhez. A könnyebb illesztés érdekében a gumitömítéseket szereléskor kenjük be kenőszappannal. Az idomokat, szerelvényeket, a csővezeték végét betontömbbel kell megtámasztani, mivel még kismértékű vízütés, nyomóerő hatására is az idomok szétcsúszhatnak. A nyomáspróba elvégzése csak a csővezeték földdel történő leterhelése után lehetséges.

5.3.7 ábra. Tokos csatlakozó idom
(Fotó: Tóth Á.)

5.3.8 ábra. PVC cső és vas tokosidom törése
(Fotó: Tóth Á.)

Műanyag csövek csatlakozó idomai

A menetes csatlakoztatásra változatos méretű (1/2"-3") műanyag közcsavar, karmantyú vagy vegyes, külső-belső menetezésű idom kapható. Ugyancsak beszerezhetők a menetes könyök- és T-idomok, valamint a menetes összekötők, melyek a csövek összekapcsolását oldják meg menetvágás nélkül.

Menet vágásától műanyagcsövek palástján óvakodjunk. Ha a KPE 10 bar nyomásfokozatú csőre menetet metszünk, akkor azt csak 6 bar terhelés mellett alkalmazhatjuk.

A menetek összehajtása előtt használjunk tömítőpasztát (Gumiám), mely a szivárgást meggátolja, de a későbbi szétszerelést nem akadályozza. Tömítésre alkalmazható a teflonszalag is.

Amennyiben a rendszerbe rugalmatlan elemet pl. rézcsapot is beépítünk, úgy számíthatunk rá, hogy kismértékű csavaró igénybevételnél itt fog a kötés kilazulni, ezért a teljes rendszert célszerű műanyag elemekből felépíteni.

A csatlakoztatásra, összekötésre különböző típusú speciálisan kifejlesztett csatlakozó elemeket használhatunk fel, melyek felhasználják a műanyag rugalmasságát, vagy puhaságát.

Legegyszerűbb az LPE, KPE csövekhez használt bordás csatlakoztatás. Ennek kialakítása olyan, hogy a csatlakozó idom palástján háromszögprofilú bordák helyezkednek el, melyre az anyag rugalmasságát kihasználva szoríthatjuk fel a csövet. 2 bar nyomásig alkalmazhatók.

5.3.9 ábra. Bordás csatlakó idom
(Grafika: Irritec)

Bontásához vágjuk el a csövet az idom előtt, mivel az nyúlása miatt még egyszer nem használható fel rögzítésre.

A bordás csatlakozó speciális változata az ábrán látható. Ezen egy mozgó színes csúszógyűrűt találunk, mely a test kúpos pályáján mozog. Húzás esetén a gyűrű a kúp alapja felé mozog, átmérője ezért növekszik és erősen belevág a cső belső falába. A húzás megszűnte után a gyűrű a palást csúcsa felé mozog, az átmérő csökken, így kiküszöbölhető a csőfal folyamatos feszítése, mely annak tágulásához, a kötés gyengüléséhez vezet.

5.3.10 ábra. Csúszógyűrűs bordás csatlakó idom
(Grafika: Irritec)

A szorítógyűrűs bordás csatlakozó esetén a cső bordás kúpra nyomható fel, melyen a rögzítést záróanya biztosítja a tágulás ellen. Első lépésként csavarjuk le az idomról az anyát és megfelelő irányban húzzuk a csőre, majd a csövet nyomjuk fel a bordákra, de ne ütközésig, hogy az anya felkapatásához tudjuk mozgatni a csövet az idomon. Ennek akkor van nagy jelentősége, ha a csövet nem sikerült a tengelyirányra merőlegesen elvágni. Ezt követően az anyát csavarjuk fel. A szorítógyűrűs csatlakozás hátránya, hogy az idomok nem használhatók minden nyomásfokozatú cső esetén, tekintettel az eltérő falvastagságra. Így a 10 bar nyomásra tervezett idom nem szorítja eléggé a 6 bar nyomásfokozatú csövet, a tömítés nem lesz kielégítő. A 40 mm-nél nagyobb átmérőjű csövek fala merev, a cső csak melegítés után szorítható fel, de a tömítettség nem mindig lesz kielégítő. 10 bar nyomásig használhatók. A kötés bontásához az idom előtt vágjuk el a csövet, majd a záróanya letekerése után távolítsuk el a csőmaradványt a bordákról.

5.3.11 ábra. Szorítógyűrűs idom
(Grafika: Irritec)

A tömítőgyűrűs gyorscsatlakozók használata egyszerű és talajba építve biztonságos. Üvegházi körülmények között a felmelegedő KPE cső veszít szilárdságából, így kicsúszhat a kötésből, ilyen helyen a szorítógyűrűs megoldás biztonságosabb.

A termékskálában megtaláljuk a legkülönfélébb célokra alkalmas elemeket is. Rendelkezésre állnak

• a külső és belső menetes egyenes- és könyökcsatlakozók,
• egyenes összekötők és szűkítők,
• tokos és menetes T idomok.

5.3.12 ábra. Tömítőgyűrűs gyorscsatlakozó
(Grafika: Aquarex '96 Kft.)

A tömítést a záróanya és az idom között elhelyezett különböző profilú gumigyűrű végzi, mely a cső kismértékű deformációját képes kiegyenlíteni. A csővég külső peremét 45°-ban törjük le, a tömítőgyűrűt valamilyen csúszást növelő, vízben oldódó anyaggal kenjük be. Ez lehet káliszappan, vagy valamilyen folyékony, zsíroldó tisztítószer. A záróanyát lazítsuk meg, majd a csövet ütközésig toljuk be és szorítsuk meg az anyát. A kötés megfeszítéséhez használjunk valamilyen fogót. Érdemes a cső palástján a szükséges hosszúságot előre bejelölni, mivel ha a záróanyát nem lazítottuk meg eléggé, akkor a cső csak a tömítőgyűrűig jutott, így a kötés nem elég szilárd. A tömítőgyűrűs csatlakozók 16 bar nyomásig használhatók. A kötés bontásához a záróanyát teljesen tekerjük le az idomról, majd a rögzítést szolgáló elemet a hasítéknál feszítsük szét, így az elmozdítható. A rögzítés a cső külső palástján jön létre, így annak falvastagsága nem befolyásolja a választást. A gyakorlat szerint bizonyos falvastagság szükséges a biztos kötéshez.

Növényházi körülmények között a vékonyfalú, mezőgazdasági, 3 bar nyomásfokozatú csöveket ezek a csatlakozók nem rögzítik biztonságosan.

A megfúrós idomok vagy nyeregcsatlakozók két félkör metszetű elemből állnak, és a cső palástján helyezhetők el. Felhasználási területük leágazások készítése.

5.3.13 ábra. Megfúrós idom
(Grafika: Irritec)

A menetes csatlakozók általában legalább 1/2"-al kisebbek a cső méreténél.  Készülhetnek műanyagból vagy alumíniumból, egy vagy két oldali indítási lehetőséggel. A műanyagból készültek csatlakozója lehet külső, belső menetes, bordás vagy gyorskötős kialakítású. A rögzítést csavarok, vagy szorító kaloda, a tömítést O-gyűrű, vagy gumilemez adja. A szerelés során a megfelelő helyen rögzítsük a csatlakozót, majd fúrjuk meg a csövet. Nyomás alatt levő vezetékre is elhelyezhetők, ebben az esetben golyóscsapon keresztül kell fúrni és a lyuk elkészülte után a leágazás zárható.

Vékonyfalú PE vagy szalag csepegtetőcsövek (pl.: QUEEN GIL) csatlakoztatására speciális szorítóanyás csatlakozó alkalmazható, ahol a kúpon egy tartóborda található.

5.3.14 ábra. Szalagcső csatlakozó idom lay-flat tömlőhöz
(Grafika: Irritec)