Új öntözőtelep létesítésének megrendelése előtt a beruházónak a következő kérdéseket kell tisztáznia.

• Vízszükséglet:

Az intenzív gyümölcs- és zöldségtermesztési technológia része az öntözés. A növények adottságainak kihasználásához a környezeti feltételeket optimális szinten kell kiépíteni. Öntözés szempontjából ez azt jelenti, hogy a víznek 100%-ig rendelkezésre kell állnia, tehát a jól tervezett telepet csúcsfogyasztásra kell tervezni.

Magyarországon a PET maximális napi értéke 7 mm/m² azaz 7 l/m². Az egyes növénykultúrák különböző technológiákkal történő termesztéséhez ma nem állnak rendelkezésre javasolt vízfogyasztási adatok, ez különösen gyümölcsösökben teszi nehézzé a szükséglet megállapítást, mivel széles sorközök vannak a növények között.

A vízszükségletet a korona felszínéből becsülhetjük meg.

• Szabad állású fák esetében az árnyékolt felület nagyságát vegyük alapul, ennek értékét szorozzuk napi 5 liter fogyasztással.
• Támrendszeres termesztés esetén a korona függőleges metszetét vegyük alapul.

Növényházban hasonló módszert alkalmazhatunk a vízszükséglet becslésére, itt használjuk a 7 liter értéket.

Szántóföldi növények termesztése esetén számoljunk napi 5 l/m²-es vízszükséglettel.
Golfpályákon a green öntözéséhez tervezzünk 9-11 l/m²-es szükségletet, 1,5 értékű Programozási Együttható (SC) figyelembevételével.

A fentiek alapján a telepre adjuk meg a következő értékeket:

- Mennyi a napi csúcsfogyasztás egy átlagos esztendőben?
- Mennyi a területre naponta maximálisan kijuttatható vízmennyiség?
- Mennyi az évente várhatóan felhasználásra kerülő vízmennyiség?
- Amennyiben a terület többféle növényt tartalmaz, mi a javaslat az öntözési rend kialakítására?

• Energiafogyasztás:

A víz mozgatásához használhatunk villamos, vagy robbanó motorral hajtott szivattyút. A vízszükséglet, a telepen alkalmazandó eszközök nyomásigénye alapján a teljesítményszükséglet becsülhető. Üzemeltetési szempontból az elektromos meghajtás egyszerűbb, olcsóbb, ezért használjunk villanymotorokat.

Rögzítsük a következő adatokat:

- Lehetséges-e az öntözés elektromos csúcsidőben, kedvezőbb-e azon kívül használni az elektromos hálózatot?
- Milyen az öntözőaggregát hatásfoka?
- Milyen a szivattyú fojtásgörbéje, az üzemelési ponton a hatásfoka?
- Mi az egységnyi területre vetített energiaköltsége?

• Speciális tervezési szempontok:

Az alkalmazott növénytermesztési technológia alapján döntsünk az elvárt egyenletességről. Használjuk a kijuttatás egyenletességének vizsgálatára szolgáló módszereket.
A növekvő egyenletesség nagyobb átmérők, speciális eszközök beépítését teszi szükségessé.

Egyes növénykultúrákban a páratartalom növelése cél, míg másokban a magas páratartalom kedvezőtlen, ennek megfelelően válaszuk meg a szórófej típusát, elhelyezését (pl. korona alatt, vagy felett).

Adjuk meg a következő jellemzőket:

- Milyen lesz a megépített rendszer kijuttatási egyenletessége?
- Lehetőséget ad-e a rendszer a mikroklíma befolyásolására?

7.8.1 ábra. Növényház osztóvezetéke tartalék zónák beépítésével
(Fotó: Tóth Á.)

• Szűrés:

A kijuttató elemek igénye a szűréssel szemben változatos.
Vízágyú esetében a szivattyú védelméről kell gondoskodni, mert a 15-35 mm átmérőjű fúvóka nagyméretű testek áthaladását is lehetővé teszi. Ebben az esetben a csőhálózat feltöltődésének elkerülése a szűrés szempontja. Célszerű a vízkivétel megfelelő kialakításával megelőzni a szennyeződés bekerülését.

Szántóföldi szórófejek esetében a szivattyú szívóoldalán alkalmazott szűrés – a vízkivétel jó kialakításával – elegendő.

Mikroöntözés esetén körültekintően kell eljárni, mert az öntözés eredményességét a szűrés minősége döntően befolyásolja.

Tisztázzuk a következőket:

- Szükséges-e a víz szűrése?
- Milyen módszerekkel, berendezéseket használjunk?

• Vízkezelés és tápoldatozás:

A víz kémiai kezelésére mikroöntözés esetén lehet szükség az eltömődés megelőzésére. Növényházakban a termőkeveréken és talajnélküli termesztésben szükséges a víz kémiai tulajdonságait beállítani.

Tápanyagutánpótlásra bármely kijuttató elem esetén kell gondolni, hiszen vízágyúval is kijuttatható fejtrágya.

Tisztázandó kérdések:

- Milyen biztonsági felszerelések beépítése szükséges, melyek a vízforrás szennyezését, vagy a túladagolást akadályozzák meg.
- Mennyi a vegyszerszivattyú kapacitása?
- A szivattyú alkalmas-e a tápoldatok és egyéb kemikáliák kijuttatására?

• Vízmennyiség mérés.

A víz mennyiségének mérése fontos a díjfizetés, a vízkészlet védelmét felügyelő külső partner részére. A termelő számára a kijuttatott víz mennyisége fontos információ, mely alapján különböző szempont szerint ellenőrizheti a telep üzemét.

Tisztázandó kérdés:

- Lehetséges-e az átfolyás és a mennyiség együttes mérése?

• A telep biztonsági berendezései:

A telep működése során vannak szakaszok, melyek az üzemi állapot eléréséhez szükségesek és a végrehajtás során váratlan eseményekre is számítani kell, melyek káros hatásával szemben védelmet kell kiépíteni. Ilyen az üres gerincvezeték nyomása alá helyezése, a szivattyú forgásirányának meghatározása zárt tolózárnál mért nyomás alapján.

Tisztázzuk a következőket:

- Vannak-e levegő ki- és beeresztő szelepek elhelyezve a rendszerben?
- A beépített szelepek száma, típusa, mérete?
- Milyen a beépített elemek nyomásállósága az üzemi nyomás és a vízütés okozta többletterhelés figyelembevételével?
- Milyen az elektromos szivattyú védelme?
- Szükséges-e vízhiányra védelmet beépíteni?

• Garancia:

A mai építési gyakorlatban előfordul, hogy az építő alvállalkozókat von be a kivitelezésbe. A hosszútávon megfelelő működésre, alkatrészellátásra már tervezés során gondolnunk kell.

Tisztázandó kérdések:

- Ki építi, üzemeli be a rendszert?
- Milyen garanciák vannak az egyes elemekre, valamint a terv szerinti működés biztosítására?
- Ki adja a garanciát és milyen feltételekkel?
- A kivitelezőnek van-e kellő anyagi háttere a garancia biztosításához?
- A javításhoz szükséges alkatrészek milyen gyorsan szerezhetők be?
- A kivitelező biztosít-e műszaki leírásokat a rendszer elemeiről, a működtetésről?
- A kivitelező vállalja-e a kulcsra kész átadást és a folyamatos szervizt?

• A kivitelező szakmai gyakorlata:

A kivitelező hosszú működési ideje jelzés a megfelelő szakmai gyakorlat elsajátítására, valamint az elismertségre a gazdálkodók körében.

- Milyen végzettséggel rendelkezik?
- Van-e speciális képzettsége?
- Hol találhatók működő referencia telepek?
- Képviseli-e valamelyik gyártó céget?

7.8.2 ábra. Vezérlő szelep beépítése
(Fotó: Tóth Á.)

• A telep általános jellemzői:

A telep építése és üzemelése váljon a gazda által működtetett infrastruktúra részévé.

- Mi a rendszer elemeinek várható élettartama?
- Milyen lehetőségek vannak a későbbi fejlesztésre, bővítésre?
- Milyen tartalék alkatrészeket kell beszerezni?

7.8.3 ábra. Törzsoldat okozta korrózió a padozatban
(Fotó: Tóth Á.)