Skip navigation

9.3 Díszkertek öntözése

A díszkertek öntözése sokrétű feladat. A telepített növények igénye, elhelyezésük a kertben változatos.
Az építmények nagyban befolyásolják az élőhelyet és az öntözőrendszer építésének lehetőségeit.
Az öntözés során több öntözési módot is használnunk kell.
A vízforrások is rendkívül változatos teljesítményűek, ezért minden tervezés csak mérésen alapulhat.

Az öntözőtelep felépítése

Lakóház körül telepített, általánosnak tekinthető öntözőtelep felépítése látható az 9.17 számú ábrán. A különböző kijuttató elemeket tartalmazó zónák kiépítésével lehetséges gyep, sziklakert, talaj-takart cserje, cserepes, tenyészedényes növények vízellátása.

9.3.1 ábra. Díszkert öntözésének sematikus rajza
(Grafika: Aquarex '96 Kft.)

9.3.2 ábra. Kert öntözése turbinás szórófejekkel
(Fotó: Tóth Á.)

Az öntözőtelep tervezése

Az öntözőtelep építésének 9.1 részben ismertetett „bolondbiztos” szabályai itt is érvényesek, a telepet a rendelkezésre álló vízhozam alapján tervezzük.

A tervezéshez során vegyük figyelembe az alábbiakat:

  1. A felmérés során a megrendelővel tisztázni kell a különböző felszínen látható eszköz elhelyezkedését, színét, formáját. A felhasználó számára elsődleges a beépített eszközök megjelenése.
    A vízforrás kapacitását mindig alaposan mérjük fel valamilyen mérőeszköz felhasználásával. Ennek legegyszerűbb formája egy nyomásmérő óra és a mögötte elhelyezett szelep, stopperóra, valamint egy ismert térfogatú edény. A szelepet nyissuk addig, míg a kívánt kb. 3,5 bar nyomás beáll, majd a vizet eresszük az edénybe a stopper indításával együtt. Az edény töltési idejéből számíthatjuk a vízforrás kapacitását.

  2. A szórófek elhelyezésénél kisebb, szabálytalan alakú kertben elsődleges cél a terület lefedése szórófejekkel. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy vízsugár ne érje az épület falát.

  3. Amennyiben zárható helység van a területen, úgy választhatunk beltéri vezérlőt, mely egyszerűbb kivitelű, így olcsóbb.
    Ahol az elektromos hálózat nem elérhető, ott telepíthetünk elemes vezérlőt. Amennyiben több szükséges, úgy ügyeljünk az indulási idők megfelelő beállítására, hogy az együttes öntözést elkerüljük. A korszerű vezérlő latch szolenoidot működtet, így az áramfogyasztás kicsi. Normális működés során egy új garnitúra, jó minőségű elem egy szezont képes üzemelni. A tavaszi beüzemelést mindig az elemek cseréjével kezdjük. Egyes gyártóknak van speciális, hosszú életű eleme a vezérlőhöz, de biztonságosabb az alkáli elemek évenkénti cseréje.

    Új épület elektromos tervezésénél gondoljunk az internet kábel beépítésére az öntözésvezérlő részere. Így választhatunk okos telefonról programozható vezérlőt. Ez fontos lehet a telepítőnek is, hiszen hibajelentés esetén távolról diagnosztizálhat, javíthat hibákat. Ezek sok esetben a felhasználó hibás programozásából adódnak. Az internetes vezérlők több hozzáférési szintet engedélyeznek a programozáshoz, így kiszűrhető a szakszerűtlen állításból eredő hibák egy része.

    Épületfelügyeleti rendszer esetén lehetséges az öntözés vezérlése is, vagy különböző információk átadása az öntözésről (szivattyú üzemel, öntözési program fut).

  4. Az öntözési program tervezése során a sokéves mérési adat és tapasztalat felhasználásával megállapíthatjuk, hogy hazánkban a gyep megfelelő növekedéséhez napi 4 – 5 liter vizet kell kiadni négyzetméterenként.

    Az öntözési időt a zónák vízhozama és a lefedett terület nagysága alapján állapítsuk meg.
    Az öntözés gyakorisága az egyik leginkább vitatott kérdés. Szempontként felmerül, hogy nagyobb öntözés esetén a víz mélyebben beszivárog a talajba, és a vizet kereső növény erősebb gyökeret fejleszt. Ugyanakkor a gyep lényegében a talaj felső 10 cm-es rétegében gyökerezik, az alatta levő víz csak kapillárisan képes felemelkedni, mely vontatott folyamat és nyári hőség esetén nem elegendő.
    Kánikula, légköri aszály esetén iktassunk be egy rövid öntözést este is, így felfrissítve a növényeket. Az esti öntözés hűtő hatású a családi ház kertjében, tapasztalatok szerint 3-4 C° fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet az öntözött területen, mint környékén. Ez a hűtő hatás függ a szomszéd kertek vízellátásától is.

Az öntözőtelep kivitelezése

Amennyiben készült kiviteli terv, úgy ellenőrizzük annak helyességét.
Tűzzük ki a szórófejek helyét zászlóval, vagy karóval, az eltérő zónák jelelöléséhez használjunk különböző színeket. Ellenőrizzük a szórófejek mennyiségét és tervezett szórási szögüket.
A szórófejeket lehetőleg ne soroson tápláljuk meg, igyekezzünk a betáplálási pont két oldalán egyenlően elosztani ahogyan a 9.3.3  számú ábra mutatja.

9.3.3 ábra. Szórófejek telepítése a csővezetékre
(Grafika: Aquarex '96 Kft.)

Tűzzük ki a szelepek helyét és ellenőrizzük számukat. Kisebb telepeknél általában egyetlen helyen elegendő beépíteni a szelepeket. Ezzel egyszerűsítjük az építést és csökkentjük a költségeket. Amennyiben a szelepek nem férnek egy dobozba, vagy a terület tagolt, úgy több helyen is telepíthetjük a szelepeket. Gazdasági szempontból fontos, hogy egy 5 eres vezeték kb. azonos a használt PE cső egységnyi árával, tehát olcsóbb elektromos vezetéket fektetni, mint csövet. Munka szempontjából is ez az egyszerűbb megoldás.

9.3.4 ábra. Elektro-hidraulikus szelepek központi telepítése
(Grafika: Aquarex '96 Kft.)

A tömör vezetők kisebb ellenállásúak, olcsóbbak a sodrott vezetékeknél. A tömör vezetékek telepítése célszerűbb, ha figyelembe vesszük nagyobb élettartamát a szigetelés sérülése után. A sodrott vezetékbe bekerülő víz gyorsan oxidálja a vezetőt, így az akár egy szezon alatt is használhatatlanná válik. A sodrott vezeték jobban bírja a hajlító igénybevételt, fektetése könnyebb. A csatlakoztatásnál ügyelni kell, hogy az elemi szálak ne lógjanak ki a kötegből, mert rövidzárt okozhatnak két kimeneti kapocs között.

Nem minden vezeték alkalmas a földbe telepítésre. Egyesek szigetelése átengedi a nedvességet, vagy egyszerűen lebomlik a földben hosszabb idő után.

Célszerű színkódos, vagy számozott vezetékköteget használni.

9.3.5 ábra. Elektro-hidraulikus szelepek kihelyezett telepítése
(Grafika: Aquarex '96 Kft.)

A vezetékek csatlakoztatására a szelepekhez használjunk zsírtöltésű tokokat, melyek vízmentes kapcsolatot teremtenek és megakadályozzák az oxidációból keletkező ellenállás növekedést. Minden esetben húzzuk meg a csatlakozóban levő kábelek, azoknak nem szabad kicsúszniuk.

A 316 IR csatlakozóba csupaszolás nélkül csúsztathatjuk be a kábeleket és egy erős fogó szorításával kényszeríthetjük a csatlakozó sínt a szigetelések átvágására, a kontaktus létrehozására. Sajnos az összelapított szigetelés képes időnként a sín megemelésére, ezzel a kapcsolat megszüntetésére. Csak 3 db 1,5 mm2 átmérőjű vezeték csatlakoztatására alkalmas.

A King csatlakozó egy szorítóspirált tartalmazó zsírtöltésű hüvely. Tömör vezetékeket csupaszolás után, sodrás nélkül csúsztathatunk be, majd a házat forgatva és a végekre nyomva hozható létre a vízmentes kötés.

A DBY csatlakozó két részből áll. Tartalmaz egy szorítóspirál-, és egy zsírtöltésű hüvelyt. A szorítóspirállal összefogjuk a vezetékeket és a szilárd rögzítés után beledugjuk a zsírtöltésű hüvely aljába. Ennek alján fülek találhatók, melyek megakadályozzák a kábel kicsúszását.

9.3.6 ábra. Szórófej és csővezeték helyének kijelölése
(Fotó: Tóth Á.)

Házi kertekben csak a legnagyobb vízfogyasztású zónacsővezetékét méretezzük és ezt az átmérőt használjuk a többire is.

A legtöbb házi kertben Ø32 mm, P6 nyomásfokozatú KPE cső elegendő a zónák táplálására, a P10 nyomásfokozatú pedig a fővezetéknek. 1” méretű elektromos szelepet használunk a szórófejes zónákra, és ¾” vagy átfolyásszabályozós 1” méretűt a csepegtető rendszerhez.

A csővezeték telepítési mélysége a szórófejek magasságából és a további kerti munkák végzésének mélységéből következik, kb. 20 cm mélység elegendő a telepítéshez. A telepeket ősszel víztelenítik, így a fagy nem tesz kárt a sekélyen épített berendezésben.

Járda alatti átfúráshoz használjunk vízsugaras fúrót. Egy ½” külső átmérőjű fémcső egyik végére csatlakoztassuk a kerti csap vezetékét, a másik végére készítsünk kúpos hegyet, melyet fúrjunk át kb. 4 mm vastag fúróval. A fúrási oldalon készítsünk a kívánt mélység +10 cm mély, 1,2 m hosszú árkot. A vizet megindítva nyomjuk át a csövet a járda, út alatt. Hosszabb fúrás esetén több, 1 m hosszú csővezetéket csatlakoztathatunk egymáshoz.

9.3.7 ábra. Vízsugaras fúró
(Grafika: Aquarex '96 Kft.)

Bokrok felé telepítve a szórófejet ügyeljünk, hogy ágrészek ne kerüljenek a vízsugár útjába. Meglevő fűbe utólag telepítve a szórófejet a tető kb. 2 cm-rel legyen magasabban, mint a talajfelszín. Tereprendezés után, fűvetés előtt kb. 4 cm kiálló magasság szükséges, hogy a bokrosodó fű ne fedje el a szórófejet. Tereprendezés vagy gyepszőnyeg telepítés előtt vegyük figyelembe a felszínre kerülő réteg vastagságát (9.3.8 számú ábra).

9.3.8 ábra. A szórófejek telepítési magassága
(Grafika: Aquarex '96 Kft.)

A videofilmen öntözőtelep szerelési útmutató látható.

Ez a film Öntözőtelep karbantartásról szól.

Irodalom

SMITH, S. W.: 1997. Landscape irrigation.
John Wiley and Sons Inc., New York.

STETSON, L. E.: 2011. Irrigation.
Irrigation Association, Falls Church, VA, USA.

TULLENERS, R.: 1995. 21 secrets for irrigation contractors.
Weather-Matic, Dallas.

WATKINS, J. A.: 1992. Turf irrigation manual.
TELSCO Industries, Dallas, Texas.

Javasolt irodalom

TÓTH, Á.: 2011. Öntözési praktikum.
Visionmaster Kiadó, Gödöllő.

Feleletválasztós teszt

Kérdés

Mi alapján választhatjuk ki a turbinás szórófej tervezésénél a fúvóka teljesítményét?

Answers

A lefedett terület nagysága alapján.

A gerincvezeték átmérője alapján.

A vízforrás kapacitása alapján.

Visszajelzés

Feleletválasztós teszt (több jó válasz)

Kérdés

Milyen szempontok alapján történik az öntözőtelep zónára osztása?

Answers

A rendelkezésre álló vízmennyiség alapján.

A vízkijuttató elemek különböző intenzitású vízkibocsájtása alapján.

A rendelkezésre álló csővezeték átmérője alapján.

A növényzet szerint, pl. bokros és gyep területek szétválasztása eltérő vízigényük alapján.

Visszajelzés