A felületi öntözési módszerekkel a vizet a talaj felületén vezetve juttatjuk el a növényekhez. A víz mozgása alapján megkülönböztetünk összefüggő vízrétegben történő elosztást, mikor a víz a talajban függőlegesen mozog, és barázdában történő elosztást, mikor a víz a potenciál különbségtől mozgatva főként oldalirányba mozog. Az első esetben árasztásról és csörgedeztetésről, a másodikban barázdás öntözésről beszélünk.

Az öntözést úgy kell végrehajtani, hogy a víz ne folyjék el a tábláról és ne szivárogjon a talaj mélyebb rétegeibe.

A felületi öntözés alkalmazásában elsődleges a talaj felülete. Árasztó öntözés esetén a talaj legyen vízszintes, csörgedeztető és barázdás kijuttatásnál egyenletes esésű. Ahol a talajfelszín nem felel meg, ott tereprendezést kell végrehajtani, ennek során a felszínt vízszintessé vagy esésben alakítják ki, az esés lehet egy- vagy kétirányú. Csörgedeztető öntözés esetén a mikrodomborzati szintkülönbséget talajegyengetéssel szüntessük meg.

A talaj jellemzői fontos szerepet játszanak a felületi öntözés folyamatában. Befolyásolják az adagolás intenzitását, az alkalmazható víz mennyiségét, az öntözés során benedvesedett mélységet.

A kiöntözendő vízmennyiség a felületi öntözés esetén meglehetősen kötött. A kiadható alsó érték meghatározott, mely függ:

1. a felszín alakulásától,
2. a talaj tulajdonságaitól,
3. a talajmunka minőségétől.

Az alsó mennyiségi határa a víznek

- barázdás öntözés esetében 50-150 mm,
- csörgedeztetés esetén 100-150 mm,
- árasztáskor 150-200 mm lehet.

Az öntözés során a vizet megfelelő mennyiségben, időpontban és egyenletesen kell szétosztani a táblán. Ezt akkor tudjuk elérni, ha megfelelő adagolási elemeket határozunk meg. Az adagolási elem tartalmazza az egyszerre öntözésre kerülő tábla szélességi és hosszúsági méreteit, a kiadandó vízborítás nagyságát, az adagolás jellemző vízsugarát, és az adagolási időt.

Az elosztás egyenletességének növelésére a csörgedeztetés és árasztás esetén a tábla felszínét kisebb egységekre bontják, barázdás öntözés esetén különböző keresztmetszetű barázdákat készítenek.

A felületi öntözési módon belül három alapvető módszert különböztetünk meg:

- árasztó öntözési módszer,
- csörgedeztető öntözési módszer,
- áztató (barázdás) öntözési módszer.

A szántóföldön a rizs árasztással, a takarmánynövények csörgedeztetéssel, a kapásnövények barázdás öntözéssel termeszthetők.

A felületi öntözés összefoglalása, értékelése

Az öntözővizet az öntözendő táblához állandó jellegű

- burkolatlan,
- burkolt, vagy szigetelt földcsatorna,
- héjcsatorna vagy
- felszín alatti nyomócső vezeti.

Ezekből az állandó jellegű vízvezető elemekből a víz rizsöntözésnél közvetlenül, barázdás és sávos öntözésnél ideiglenes földcsatornák, műanyagtömlők segítségével jut el a növényekhez.

A felületi öntözések műszaki fejlesztésének fő célkitűzése a vízveszteségek csökkentése. Ez elsősorban a földcsatornák burkolásával, szigetelésével, héjcsatornák, felszín alatti nyomócsövek, műanyagtömlők és automatikus vízszintszabályozó berendezések alkalmazásával érhető el.

A megoldások ismertetését azért tartottuk szükségesnek, mivel külföldi gyakorlatban szóba jöhet alkalmazása. A földcsatornák szigetelése még nem kielégítően megoldott, a héjcsatornák nagyüzemi gyártása, a kisnyomású beton és vasbetoncsövek gyártási technológiájának kidolgozása megoldott, de gazdaságossági okokból használatuk nem terjedt el. Az olcsó és tartós műanyagtömlők tömeges előállítása, valamint az automatikus vízszintszabályozó és vízadagoló berendezések típusainak kialakítása és üzemszerű gyártása terén jelentős fejlesztések történtek. A víz kormányzása lehetséges napelem meghajtású motorral, GSM alapú vezérléssel.

Magyarországon a felületi öntözésen belül elsősorban a rizsöntözés terjedt el.

A felületi öntözés előnyei:

- amennyiben a felszín megfelelő, úgy alacsony a befektetési költség,
- kis energia felhasználásával, gravitációs módszerekkel is üzemeltethető.

A felületi öntözés hátrányai:

- nagy a vízfelhasználás,
- nagy a kézimunka igénye,
- nehezen automatizálható,
- nagy a fenntartás munkaigénye.

A felületi öntözés berendezései

Az öntözőberendezés feladata, hogy a szükséges vízhozamot az igény szerinti helyen és időben szállítsa és szétossza. Az öntözőberendezés kialakítását a növénytermesztés, a talaj tulajdonságai, az üzem elvárásai határozzák meg. A víz szállítására a tábláig és a táblán belül két megoldás lehetséges, nyílt árok, csatorna, vagy zárt vezeték. A helyi adottságoknak megfelelően a két megoldás sokféle módon kombinálódik a gyakorlatban.

6.1.1 ábra. Vízkivétel burkolt csatornából
(Fotó: Tóth Á.)