A. Az értékelési szempontok

A mikroöntöző telepekre jellemző, hogy egyediek, így általános érvényű műszaki leírás, szabvány nem alkalmazható minősítésükre. A beépített eszközöket, berendezéseket a helyi adottságok, igények alapján kell megítélni.

Az esőszerű öntözőtelep értékelési  paramétereit további szempontokkal kell kiegészíteni.

1. Szűrés

A szűrés kulcsfontosságú művelet a mikroöntöző telep működésében. A szűrésre vonatkozó értékelési szempontok:

- Milyen a beépített szűrők finomsága?
- Milyen gyakran kell a szűrőket tisztítani, mennyi víz szükséges, a mosóvíz hová kerül elhelyezésre?
- Milyen előszűrést igényel a rendszer?
- Milyen a mosás folyamata, kézi vagy automatikus, szét kell-e szedni a szűrőket?
- Védettek-e a szűrők külső, belső felületei a korrózióval szemben?
- A rendszer képes-e az öntözési szakasz és a mosás egyidejű működtetésére?
- Milyen üzembehelyezési beállítások szükségesek és ezeket ki végzi el?
- Kőzetszűrők beépítése esetén a vízáramváltozás hogyan befolyásolja a szűrést, milyen szűrő elhelyezése
  szükséges az elsodródó szemcsék összegyűjtésére, van-e lehetőség a mosóvíz mintázására?
- Mennyi a maximális üzemi nyomása a szűrőknek?
- Mennyi a szűrők nyomásvesztesége tisztán, milyen értéknél szükséges a mosás megkezdése?

2. Vízáram és nyomás

A vízáram és a nyomás szoros összefüggésben áll egymással, a nyomás változásából következtethetünk a kijuttatott víz mennyiségének változására.

- Mennyi az öntözőelemeknél mért minimális nyomás?
- Mennyi az öntözőelemek átlagos üzemi nyomása és vízárama?
- Van-e nyomásszabályzás a rendszerben?
- A nyomásszabályozók igényelnek-e valamilyen felügyeletet?

3. Vízkezelés és tápoldatozás

A mikroöntözés lehetőséget ad a tápanyagok mennyiségének és arányának pontos beállítására, így a gazdaságos, fenntartható adagolásra.
A víz minősége esetenként nem kedvező, javítása lehetséges a beépített berendezéssel.
A vízkezeléssel kapcsolatos kérdések:

- Milyen kemikáliák használata szükséges az öntözőelemek eltömődésének megakadályozására?
- Készültek-e vizsgálatok a víz minőségére?
- Milyen elemek károsodhatnak a kemikáliák hatására?

4. Általános tennivalók az eltömődés megakadályozására

Az öntözőtelep karbantartása megelőzi az eltömődést, a termés csökkenését, a kijuttató elem költséges cseréjét.

- Lehetséges-e a rendszer valamennyi elemének átmosása?

B. A csepegtető öntöző telep minősítésére szolgáló mérési módszerek

Csepegtető öntözésnél nem használható a teljes területet lefedő mintavételi módszer, a nyomásviszonyok jellemzően alakulnak (a csepegtető cső elején magasabb), ezért ennél az öntözési módszernél más statisztikai módszert alkalmaznak.

1. Kijuttatási egyenletesség (EU)

A Kijuttatási Egyenletesség (Emission Uniformity - EU) Legáltalánosabban használt formája az alábbi Keller-Karmeli (1974) egyenlet. Az eredményt % értékben mutatja.

Az EU számítása gyártási adatok alapján:

 

ahol:

E.U.         = az új telep kijuttatási egyenletessége (Emission Uniformity).
CV           = a csepegtető elem gyártási variációs koefficiense.
Q_min           = a mért vízmennyiség 25% alatti tartományba eső adatainak átlagértéke.
Q_med          = a mért vízmennyiség átlagértéke.
n              = a növényenkénti csepegtető elemek száma.

2. Variancia koefficiens (CV)

Ahol nem öntözzük a teljes felszínt, ott a Christiansen-féle módszer nem alkalmazható. Csepegtető öntözés esetén a cső mentén vagyunk kíváncsiak az egyenletességre, mely nagyban függ az alkalmazott elem minőségétől.
A variancia koefficiens (Coefficient Variation) módszer hibája, hogy az öntözőtelep egyetlen elemét minősíti. A legjobb alkatrészekből megépített telep is lehet használhatatlan, ha hibásan van megtervezve, kivitelezve.
A tervezés során azt a terméket válasszuk ki, melynek legkisebb a CV értéke. Ezzel természetes javul majd a telepre számított egyenletesség.
Legjobb CV értéke a járatos csepegtető elemnek (spagetti cső), legrosszabb az izzadó csőnek van.

8.4.1 táblázat. A csepegtető elemek minősítése a gyári CV érték alapján

3. Nyomáskülönbség módszer

A számítások szerint 20% nyomáskülönbség a kijuttatott víz mennyiségét 10%-kal módosítja. Mivel szabadföldi csepegtető öntözésnél a 10% vízhozam különbség elfogadható, így a nyomás mérésével könnyen ellenőrizhető a telep megfelelő minősége.
Amennyiben a betáplálási és legtávolabbi pont értéke között a különbség kisebb, mint 20% a telep jónak minősíthető.

Talaj nélküli termesztés esetén nem lehet eltérés a mérési pontok között.

8.4.2 ábra. A nyomás-vízhozam eloszlása egy öntözési zónában
(Grafika: Aquarex '96 Kft.)

A mérés-értékelés könnyen kivitelezhető a csepegtető elemek alá helyezett edények segítségével. Helyezzünk el min. 3 db mérőedényt a víz betáplálási pontja és 3 mérőedényt a betáplálási ponttól legtávolabbi öntözővezeték végén. Egy óra öntözés után hasonlítsuk össze a két ponton mért mennyiségek átlagát. Amennyiben 10%-nál nagyobb különbség látható, úgy a telep minősége nem megfelelő.

8.4.3 ábra. Speciális edény öntözővíz mennyiségének méréséhez
(Fotó: Tóth Á.)