Egy cső keresztmetszetét szűkítve, az áramló anyag felgyorsul és képes az itt becsatlakozó csövön keresztül folyadékot felszívni. A felszívott anyag mennyisége, az adott Venturi-cső kapacitásának határán belül, az átfolyó víz mennyiségével szabályozható.
5.6.3 ábra. Venturi-cső metszete
(http://mazzei.net/wp-content/uploads/Injector-Workings.jpg)
Előnye, hogy
- nincs szükség külső energiaforrásra,
- nincs mozgó alkatrész,
- egyszerű és
- olcsó.
Hátránya
- a magas nyomásveszteség, mely elérheti a 40%-ot is,
- az esetenként nehézkes beüzemelés.
Változó nyomásviszonyok esetén a felszívott folyadék mennyisége is követi az átfolyó víz mennyiségének változását, ezért pontos beállítása nehéz.
Kis be- és kimeneti nyomáskülönbség esetén nem működik, nagy különbség esetén a fúvókában kavitáció lép fel, ezért nem szív a berendezés. Egyes típusokon mechanikus érzékelőt találunk, mely jelzi a megfelelő szívóerőt az oldatvezetékben, ez segítséget nyújt az üzemi tartomány beállításához.
A felszívott oldat mennyisége 5-1950 l/óra között lehet az alkalmazott méret függvényében.
Csatlakozási méretek 3/4"-tól 2"-ig lehetségesek, a hálós- vagy a lamellás szűrő előtt építsük be.
Legáltalánosabb bekötési módjai az 5.6.4 ábrán láthatók.
5.6.4 ábra. A Venturi-cső bekötésének két módja
Grafika: Aquarex 96 Kft.)
A megkerülő ágban elhelyezett Venturi-cső akkor működik, ha a főágban fojtjuk a szelepet. Ekkor a víz a Venturi-csövön is kezd áramlani és beindul az oldat felszívása. A teljes vízáram nagymértékben csökken az öntözőtelepen, ezért olyan helyen alkalmazható ez a megoldás, ahol egyébként is nyomáscsökkentésre van szükség.
Ha a főágban levő szelepet nyitjuk, úgy a Venturi-cső nem működik, a szívó oldalon a folyadék kikerül a rendszerből, ha nem használunk visszacsapó szelepet. Jó megoldás, ha két szeleppel kizárjuk a Venturi csövet a vezetékből.
Az öntözővezetékbe történő állandó beépítés folyamatosan nagy nyomásveszteséggel jár, ezért ott javasolható, ahol a telep vízfogyasztása állandó és folyamatosan adagolunk valamilyen oldatot az öntözővízhez.
A szívócső végére mindig szereljünk szűrőkosarat és rendszeresen tisztítsuk azt. A szűrőkosár kialakítása olyan legyen, hogy a tárolóedény aljától számítva néhány centiméterre legyen a hatásos felülete. Ezzel elkerüljük az üledék felszívását, ami dugulást okozhat.
A nagy sebességű víz, valamint az esetenként fellépő kavitáció koptatja a fúvókát, a pontos üzemeléshez állandó keresztmetszet szükséges. A fúvóka könnyű és olcsó cseréjéhez speciális változatot fejlesztettek ki, melynek metszete az 5.6.5 ábrán látható.
5.6.5 ábra. A Venturi-cső cserélhető fúvókával
(Grafika: Aquarex 96 Kft.)
A Venturi-cső felhasználható a víz oldott oxigéntartalmának növelésére is, ekkor a szívócsövet a szabad levegőre kell csatlakoztatni. A nagy sebességgel örvénylő folyadékban az oxigén megkötődik és az adagoló elemeken át kijutva elősegíti a gyökerek légzését.
Automatizálása folyadékmérők és hidraulikus szelepek beépítésével megoldható, ezért a tápoldatkeverő fontos alkatrésze. A berendezés tervezése során az átáramló folyadék mennyiségét, nyomását beépített szivattyúval stabilizálják, így küszöbölik ki az folyadékáram sebességének változásából adódó bizonytalanságot, pontatlanságot.
5.6.6 ábra. A Venturi-cső alkalmazása keverőgépben
(Grafika: Irritec)
Az átáramló víz és a felszívott folyadék mennyisége mérhető, így az adatok számítógéphez kapcsolásával sokféle elmenő öntözővíz koncentráció adható meg. A felszívott mennyiséget a szívóágba beépített szeleppel szabályozzák. Amennyiben a szelep nyitva van, úgy átfolyik a törzsoldat, töményebb lesz az öntözővíz.
5.6.7 ábra. Venturi-cső sematikus alkalmazási rajza keverőgépben
(Grafika: Irritec)