A. A csepegtető öntözőtelep tervezése

A telep tervezésénél fő cél a víz és tápanyag egyenletes kijuttatása a növények részére a teljes területen. Az egyenetlenség a telepre vonatkoztatva nem haladhatja meg a 10%-ot.

A tervezésnél figyelembe kell venni

• a csepegtető elem típusát, jellemzőit,
• az elérendő kijuttatási egyenletességet,
• a rendelkezésre álló vízforrást,
• a felszín egyenletességét,
• a talaj jellemzőit,
• a növény vízigényét,
• a víz minőségét,
• a tápanyag kijuttatásának megoldását,
• az alkalmazott termesztéstechnológiát és
• az egyéb helyi sajátosságokat.

A telepítéssel kapcsolatban a következőkre érdemes figyelni:

1. A csepegtető csöveket a lejtő tetején kell betáplálni, a lejtő megengedett nagysága szabad kifolyású rendszer esetén nem haladhatja meg a 3%-ot. Ennél nagyobb lejtés esetén nyomáskompenzált csepegtető elemeket kell használni, vagy a területet több szakaszra bontva a csöveket a rétegvonalak mentén kell elhelyezni.
2. A rendszert a maximális vízigényre kell megtervezni.
3. A szűrőegység méretezésénél a vízminőséget, a vízáramot és a tisztítások számát, módját vegyük figyelembe.
4. A gerincvezetékek végén könnyen elérhető szelepeket kell elhelyezni az öblítések elvégzésére.
5. A szivattyúnál és a kútfejnél visszacsapó szelep beépítése szükséges.
6. A kémiai anyagok bejuttatására a szűrőegység előtt és után is lehetőséget kell biztosítani.
7. A vízmennyiség mérő felszerelése elengedhetetlen a szakszerű üzemeltetéshez.

A kijuttató elemek közötti távolság

Széles sortávolságú növények öntözésénél egy folyamatosan nedves csík elérése a cél, amely feltételezi, hogy az egyes csepegtető elemek által nedvesített területek összeérnek. Egy csepegtető elem által nedvesített felület nagysága a talaj vízvezetési tulajdonságaitól és az elem teljesítményétől függ.

A csepegtető elem távolságának megválasztása az alábbiak szerint történhet:

1. 0,1 m-es kiosztás alkalmazása:
   homok talajnál,
   perlites táptőzegnél,
   szamóca öntözéséhez, naponta többszöri adagolás esetén,
2. 0,33 m-es kiosztás alkalmazása:
   üvegházakban,
   virágtermesztésnél,
   csemete ültetvények,
   díszkertek cserje sorainak öntözéséhez;
3. 0,5 m-es kiosztás alkalmazása:
   vályog talajon,
   üvegházakban,
   fóliasátrakban,
   díszkertek kúszó cserjéinek öntözéséhez;
4. 1,0-1,50 m-es kiosztás alkalmazása:
   szőlőben,
   tág térállású ültetvényekben,
   gyümölcsösekben.

Az elemen kijutó víz mennyisége függ az alkalmazott nyomástól, a kettő közötti kapcsolat azonban nem lineáris. Ha a nedvesített átmérőt a tervezés során növelni akarjuk, úgy nagyobb vízhozamú elemeket kell választanunk és alkalmazzunk magasabb nyomást. Az üzemelés során az öntözési idő nyújtásával növelhetjük az öntözött átmérőt.

A csepegtető elemek távolsága és vízhozama határozza meg, hogy milyen hosszúságú lehet az adott átmérőjű csepegtető cső. Azonos átmérő mellett az elemek folyadékáramának csökkentésével a csepegtető cső hosszúsága növelhető.

A csepegtető cső hosszúságának növelésére a másik mód az elemek egymástól mért távolságának nyújtása, vagy nagyobb átmérőjű cső felhasználása. Nyomáskompenzált elemek használatával a cső elején és végén mért nyomáskülönbségből származó vízhozamkülönbség általában ±5% mértékben kiküszöbölhető, a cső hosszúsága az azonos paraméterekkel rendelkező, nem nyomáskompenzált elemekkel szerelt csőhöz képest növelhető.

A csöveket a sorok irányába fektessük, ajánlatos a növényeket ikersorosan ültetni és a csövet a két sor közé elhelyezni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a csövek egymástól mért távolságára az alábbiak az irányadók:

1. 45 cm-es sortávolságnál minden harmadik sorba;
2. 70 cm-es sortávolságnál minden második sorba;
3. a fentieknél nagyobb sortávolságú növények (uborka, dinnye) esetében soronként helyezzük el a csövet;
4. laza, homok talajnál a csövek egymástól mért távolsága ne haladja meg a 80 cm-t.

A csepegtető öntözőtelep tervezésének lépései

• Adatgyűjtés.
• Agronómiai tervezés.
• Hidraulikai tervezés.
• Gazdaságossági tervezés.
• A tervek ellenőrzése az építés helyszínén.
• A dokumentációk végleges elkészítése.

1. Adatgyűjtés

Ennek során gyűjtsünk össze minden kiindulási adatot:

- a terület nagyságát,
- elhelyezkedését,
- GPS koordinátáit,
- Google Map és méretarányos (1:1000-1:10000) térképét,
- a szintkülönbséget,
- a lejtés irányát,
- a talaj típusa.
- utak, csatornák, egyéb műtárgyak helyét,
- a vízforrás hozamát,
- térfogatát,
- elhelyezkedést,
- a rendelkezésre állás időtartamát,
- esetleges korlátozást,
- vízminőség vizsgálati jegyzőkönyvet, ha van,
- kút esetén az üzemi vízszintet, az ehhez tartozó vízkivétel nagyságával, elhelyezkedését a területen.

2. Agronómiai tervezés

A termeszteni kívánt növény, térállása, vízigénye.
A kijuttató elemek távolsága, kapacitása, az öntözési forduló, a napi öntözési idő.
A termesztő berendezés jellemzői.

3.Hidraulikai tervezés

A csepegtető cső kiválasztása a 95%-s kijuttatási egyenletességi mutató figyelembevételével. Az egy blokkban üzemelő csepegtető csövek számának meghatározása.
Az osztóvezeték, szelep (öntözőfej), gerincvezeték méretezése.
Szűrő választás.
Szivattyú választás.
Biztonsági és kiegészítő berendezések tervezése.
Tápoldat és vízkezelő berendezés választása.

4. Gazdaságossági tervezés

Számítsuk ki az éves várható energiafelhasználást és ellenőrizzük a gerincvezeték méretét, használjunk egyel nagyobb szabványos átmérőt az előzőnél. Ha a méretek közötti árkülönbség kisebb, mint 5 év költség különbség, úgy válasszuk a nagyobb átmérőt.

5. A tervek ellenőrzése az építés helyszínén

Az öntözőtelep tervét minden esetben helyszíni bejárással egyeztetni kell a megrendelővel. Ezután kell elkészíteni a végleges tervet.

6. A dokumentációk végleges elkészítése

Készítsük el a telep rajzát, a teljes anyaglistát, a költségvetést.

8.4.1 ábra. Öntözőtelep gerinc- és osztóvezetékének építése
(Fotó: Tóth Á.)

B. A csepegtető öntözőtelep karbantartása

A csepegtető öntözőtelep üzemeltetése során a legnagyobb problémát az elemek eltömődése okozza. Mivel nagyszámú kijuttató elemről van szó, így az ellenőrzés jelentős munkát vehet igénybe. Az eltömődés mértéke a nedvesített átmérő csökkenéséből következtethető.

A kémiai kezeléseken túl az eltömődés gyorsasága csökkenthető a csővezetékek mosásával. A szűrőn átjutott fizikai szennyeződések, az esetleges kémiai és biológiai anyagok a víz sebességének függvényében sodródnak. Amennyiben a sebesség 0,3 m/s alá csökken, úgy a víz már nem képes szállítani a szennyeződéseket, ezek lerakódva elzárják az elemek bevezető járatait. Ez a probléma először a csővégeken jelentkezik, leghamarabb a betáplálástól számított utolsó vezetéken.

A lerakódások eltávolítására a csővégeket ki kell nyitni és vízzel át kell öblíteni a rendszert. A szükséges mosatási időköz meghatározására a rendszeres öntözés megkezdése után kb. egy hét múlva naponta vizsgáljunk meg egy csövet, hogy tartalmaz-e lerakódásokat. Az első szennyeződés észlelése után a kezdés óta eltelt öntözési napok számát alapul véve kell a rendszert átmosni.

Külön berendezés soronkénti felszerelésével az automatikus mosatás is megoldható, mely az öntözés befejeztével bizonyos nyomáshatárnál (kb. 0,5 bar) nyit.

A beszáradás miatti eltömődés folyamatos, vagy napi többszöri öntözéssel megelőzhető.

Az öntözési szezon végén a csöveket savas oldással tisztítsuk ki. A kezelés végrehajtásának leírása megtalálható „1.4.3 A kicsapódásra hajlamos vizek és üledékek kezelése” című fejezetben.