Biztonsági szelepek

A nyomáscsökkentő szelep tulajdonképpen egy hidraulikus automata, amely rugóterhelésű membrános vezérlő részből és szelepes beavatkozó részből áll. Feladata megakadályozni, hogy a szerelvény utáni csőszakasz nyomása egy meghatározott értéknél nagyobbra növekedjen. Működés közben a beállított felső nyomásérték elérésekor az átömlési keresztmetszetet automatikusan csökkenti mindaddig, míg a beállított üzemi nyomás állandóvá válik.

Az öntözésnél nélkülözhetetlen az állandó nyomás fenntartása, mivel az egyenletes vízkijuttatás csak így biztosítható. Több öntözési szakasz esetén a különböző eredetű nyomásveszteségek és az esetleges szintkülönbségek miatt a gerincvezetékben nagyobb nyomást kell alkalmazni, mint az a kijuttató elemeknél szükséges, ezért öntözési szakaszonként nyomáscsökkentőt kell elhelyezni.

Általában elmondható, hogy 20% nyomásváltozás 10-15%-os vízhozamváltozást jelent, tehát a rendszer akkor üzemel jól, ha az öntözési szakasz bármely pontján mérve a nyomáseltérés nem nagyobb 20%-nál. Ezt az értéket kell alapul venni az öntözőrendszerek tervezésénél. A kis intenzitású öntözőrendszerek maximum 4 bar nyomással üzemelnek.

A gyártók a nyomáscsökkentők rugóit különböző színnel jelölik, melyek utalnak a maximális nyomásra. Egységes színkód nincs, ezért előfordul, hogy például a sárga szín egyik gyártónál 1,2 bar, másiknál 1,8 bar maximális nyomást jelöl.

Egyes típusoknál lehetőség van a maximális nyomás változtatására a rugó feszítettségének szabályozásával. A csavarorsót a házon levő + irányba forgatva a maximális nyomás nő, - irányba hajtva csökken.

5.9.19 ábra. Rugóterhelésű nyomáscsökkentő szelep
(Grafika: Bermad Water Control)

A csőhálózatban a szűrő után, a kijuttató elemekhez minél közelebb helyezzük el, ügyelve az oldalán feltüntetett folyásirányra. A bemenő nyomás legalább 0,5 bar-ral legyen nagyobb, mint az elvárt nyomás a kimeneti oldalon.

A szabályozáshoz szükséges egy minimális vízáram, mely szelepenként különböző nagyságú, általában, minimálisan a megadott teljesítmény 5%-a. Ez alatt a határ alatt a nyomáscsökkentő nem fog üzemelni, a be- és kimeneti nyomás azonos lesz.

Nagymértékű nyomáscsökkentés (pl. 8 bar-ról 2 bar-ra) esetén két nyomáscsökkentőt célszerű egymásután bekötni a kavitáció káros hatásának elkerülésére.

A túlnyomásszelep a vízütés okozta károsodások megelőzésére szolgál. A csővezeték legmélyebb pontján építendő be.

A légtelenítő/légbeeresztő szelepek feladata a nyomócsőhálózatba került levegő nyomás alatti automatikus kibocsátása, vagy a vezeték leürítésekor, a vízütés depressziós fázisában levegő beeresztése. A vezetékbe került levegőzsák csökkenti az átfolyási keresztmetszetet, az átfolyó víz mennyiségét és növeli a vízütés valószínűségét. A szelep a csővezeték legmagasabb pontján építendő be. A szelep méretét pontosan meg kell határozni. Alacsony nyomású (< 0,3 bar) rendszerekben nagy nyílású, míg nagy nyomású rendszerbe a kisebb nyílású, automata szelepek beépítése szükséges. A korszerű kialakítású szelepek lehetőséget adnak a kettős funkcióra is.

5.9.20 ábra. Automata levegőszelep
(Grafika: A.R.I.)

A levegőszelep működését mutatják be az animációk.

  

A visszacsapó szelepek feladata a víz egyirányú folyásának biztosítása. Működésük teljesen automatikus, a záráshoz szükséges energiát a víz mozgása biztosítja. Beépítésük szivattyúk után, kommunális vízhálózatba csatlakozás esetén szükséges, de ide tartozik a szivattyúk lábszelepe is.

Kemikáliák adagolása esetén beépítésük mindenképpen szükséges. Ekkor a vízhálózatba a vegyszerek betáplálási pontja előtt helyezzük el, így megakadályozzuk a vízforrás szennyezését. A betápláló csőbe építsünk be egy rugóterheléssel záródó típust, ezzel megakadályozzuk a nemkívánatos csurgást a tápvezetékből.

 

Egyéb szelepek

A hidránsok szeleppel zárható szántóföldi vízkivételi helyek a csővezeték mentén. Egy vagy több öntözővezeték egyidejű csatlakoztatását teszik lehetővé. Elláthatják vízórával, nyomás- és átfolyásszabályozó szelepekkel.

Az egyes gyártmányok különböző kialakítású elzárószerkezettel vannak ellátva, melyek nem kompatibilisek egymással. A hidránsfej csak a saját hidránscsatlakozójával nyitható.

A hozamszabályozó nyomásváltozásoktól függetlenül állandó értéken tartja a vízhozamot, ha a vízáram eléri a beállított értéket.

A nyomástartó a szelep bemenő oldalán tartja a beállított nyomást, megakadályozza a csővezeték leürülését, levegő beszivárgását.

A szivattyúvédő a vízáramlás megindulásánál lassan nyit, megszűnése előtt lassan zár.

Amennyiben az elzáró szerelvény a cső végére van szerelve, úgy csapnak nevezzük.

A szabályozó szelepek a gerincvezetékben a nyomás és az átfolyás állandó értéken tartására kerülhetnek beépítésre. Működésük automatikus, de a határértékeket kézzel előre be kell állítani.

A drén szelepek a hálózat víztelenítésére szolgálnak, a beépítéssel a téli fagy károsító hatását megelőzhetjük. Amennyiben a hálózatban a nyomás 0,5 bar alá csökken a beépített rugó felemeli a szelepülésről a zárólapot, így a víz a szabadba áramolhat. Elhelyezése mindig a rendszer alacsony pontjain szükséges. A szelepet a függőlegeshez képest 45°-ban lefelé építsük be. A szelep alá terítsünk 10 liter gyöngykavicsot.

Az esetleges visszaszívásokra gondolva a szelepet gotextíliába is csomagolhatjuk, így kisebb az esély valamilyen szennyeződés beszívására, mely beszorulva a szerkezetbe folyamatos szivárgást okoz.

A szelepet a csövek mosása után építsük be, elkerülendő a belső szennyeződés beszorulását.

5.9.21 ábra. Drénszelep beépítése
(Grafika: Aquarex ’96 Kft.)

Speciális alkalmazási területük a csepegtető öntözőrendszer szárnyvezetékeinek öblítése. Alaphelyzetben a szeleptányért egy rúgó távol tartja a szelepüléstől, így a víz szabadon kifolyhat. A rugó általában 0,3 bar nyomást képes visszatartani, e fölött a szelep bezár.